|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Álmodik a múlt Sárkányfogas kérdés Egy baráti társaságban az itthoni állapotokról, a számolatlanul sok csalásról, aljasságról beszélgetve elég közönségesen fejeztem ki magam. Egyik társunk közbeszólt: Ezt Vörösmarty azért szebben mondta. - Igen, tudom, az ő szava - amely azóta is reánk, az emberfajra illik - a "sárkányfog-vetemény" volt. Ez jutott először eszembe az itt látható román kori faragás láttán, amelyet Székesfehérvárott fényképeztem. Párját, bár kerestem, azóta sem találtam. Talán csak egy kivételt említhetek: a Báthoryak címerében is sárkányfog látható. Ahogy Arany fogalmazott a Toldi estéjében: "Őneki sárkányfog van paizsán három / S fark-harapó kígyó, fekete határon." Tánczos VilmosA folklórszimbólumok című könyvében nagy örömömre külön szól a harapós állatok kapcsán a fogak szimbólumáról. "A megmarás, a rágás, a marcangolás, a zabálás állati attribútumok, amelyek egy másik félelmetes állati attribútumnak, az elnyelésnek rendelődnek alá. Az éles fogakkal ellátott száj, aminek mélyén a mindent elnyelő, eltüntető torok és a mindent megemésztő gyomor sejlik fel, az emberi képzelet egyik legrettenetesebb képe." Az éles fogakkal ellátott száj a teljes állatiasságot jelképezi. E mögött a képzet mögött a felfalás archetípusa áll - írja. "Az állati szájban koncentrálódik az állatiasság öszszes látomása: nyüzsgés, agresszív rágás, morgás, kísérteties ordítás stb. Bizonyos állatok gyakrabban szerepelnek ilyen értelemben. Az állatok kultúránként változhatnak ugyan (például kutya, farkas, oroszlán, jaguár, tigris stb.), de a képzetkör lényege ugyanaz: ezek a képek az emberi állat rettegő félelmét fejezik ki egy másik élő, mozgó és harapó állattól. A fog egyszerre szimbolizálja a védekezés és az agresszió képességét, tehát végső soron erőjelkép." Visszatérve Vörösmarty reménytelenséget megfogalmazó költői képéhez, vélhetőleg nem sokat tévedek, ha annak előképét én a görög mitológiáig vezetem, a Théba városát alapító Kadmoszig. Kadmosz görög mitológiai alak, Agénór és Télephassza fia, Europé testvére. "Amikor Zeusz elrabolta nővérét, anyjával és fivéreivel elindult felkutatására - írja Szabó György a Mitológiai kislexikonban. - Keresés közben eljutott Théra szigetére, ahol templomot alapított, és megtanította a szigetlakókat az írás művészetére. Az út során Kadmosz anyja Trákiában meghalt, és fivérei visszafordultak. Ezután Delphoiban azt a tanácsot kapta, hogy ne keresse Europét, hanem kövessen egy tehenet és alapítson várost ott, ahova a tehén vezeti, így került Boiótiába, ahol megölt egy sárkányt, és Athéné tanácsára elvetette a sárkányfogakat. A sárkányfogakból harcosok keltek ki, akik elpusztították egymást, csak öt maradt életben közülük. Az öt harcos és Kadmosz együtt alapították meg Kadmosz városát, amely később a Théba nevet kapta." Erről szól Vörösmarty hasonlata. Hogy erről szól-e ez a különös ábrázolás, abban nem vagyok biztos. De hasonlatosan a vicsorgó, tátott szájú oroszlánhoz, amely a pokol tornácát jelzi, ez is valami félelmet keltő ábrázolásként díszelgett valamelyik középkori templomunkban. Talán jobb, ha dísz helyett a tanítás szándékát hangsúlyozom, mert a Biblia Pauperumnakmegfelelően célja nyilvánvalóan az volt. Móser Zoltán
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|