Farkas Péter

A társadalom versenyképessége

Napjaink Európájának talán két leggyakrabban hangoztatott szava: versenyképesség és szolidaritás. Hangsúlyozni szeretnénk: versenyképesség és szolidaritás. Tehát a kettő összekapcsolásáról, nem pedig a kettő közötti választásról volna szó.

Versenyképes és sikeresen felzárkózó Magyarországot csak versenyképes nemzet, régió, települések és közösségek, valamint versenyképes vállalkozások és egyének együttese teremthet.

Ma Magyarországon politikai, gazdasági és morális krízis van. Ennek négy alapvető okát vélelmezik a szakemberek. Az első a nemzet spirituális alapzatának Trianon óta tartó megroppanása. A 2004. december 5-i népszavazás is ezt igazolja. Ha egy emberi közösség nem tudja, honnan jön, hová tart és miféle tanulságokat vonjon le a maga sorsából, akkor a pusztulás felé halad.

A magyarság szellemi újraegyesítése alapvető feladatunk. E nélkül nincs nemzeti versenyképesség.

A krízis második oka a népesedési potenciál vészjósló hanyatlása. A magyar demográfiai viszonyok a civilizált világban a legrosszabbak. A népesség lélekszáma 1981 óta csökken, a termékenység történelmi mélyponton van, a halandóság nagyon magas. Szent István óta először kerül a magyar etnikum harminc százalék alá a Kárpát-medencében. A közeljövőben gyorsulni kezd a demográfiai öregedés. A házasságkötések száma drasztikusan csökken, a házasságon kívüli együttélés gyorsan terjed, de összességében csökken a párkapcsolatok száma. Csökken a családok stabilitása, gyakori a válás.

Szükségesnek mutatkozik egy olyan hazai, illetve európai család- és népesedéspolitikai program kidolgozása, amely a gazdaság és a munkaerőpiac igényeit a belső demográfiai erőforrásokkal együtt képes áttekinteni. A gyermek vállalásának támogatása nem adomány, nem segély, hanem befektetés a jövőbe.

A válság harmadik okának a testi-lelki egészség folyamatos romlását tartjuk. A hetvenes évek elején még Ausztria vagy Finnország szintjén voltunk, ma többnyire kétszer, két és félszer akkora mortalitási rátákkal rendelkezünk, mint e két ország.

A magyar nép jelentős hányadának alacsony fokú az iskolázottsági és egészségügyi kulturáltsági szintje. A társadalomban és az egyének tudatában, értékrendjében az egészségnek nincs prioritása. Egy új szemléletű egészségfejlesztés legfontosabb eleme a személyiségfejlesztés, amely képessé tesz az életöröm megtalálására és a társas támogatás képességének fejlesztésére.

De nemcsak a test, a lélek is válságban van. Terjed a neurózis és a depresszió. Mindezek mögött gyengülő nemzeti és közösségi identitás és értékválság húzódik meg. Ma a szociális kohézió és az identitás erősítése nemzetvédő program.

Egy új szemléletű egészségfejlesztésre van szükség, amely lehetővé teszi a társas támogatás képességének fejlesztését.

A krízis negyedik okának a nemzedékek és az egyének közötti szolidaritás leépülését tartjuk. A társadalom atomizálódott, a nagycsaládokból kiscsaládok lettek.

A helyi közösségek és a civil társadalom erősítése mellett a generációk közötti szolidaritás erősítése is alapvető. El kell érni, hogy a jövedelemmel rendelkező felnőtt állampolgárok adójának jóváírások után megmaradó meghatározott részét az adóhatóság utalja a nyugdíjas szülőknek. Ez egyben a demográfiai katasztrófahelyzetet is javítaná. Ennek érdekében törvényjavaslatot nyújtunk be.

Magyarországon olyan szolidáris és patrióta gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, mely a munkaalapú gazdaságot állítja középpontba, s azokat, akik tömegével képesek új munkahelyeket teremteni - a hazai vállalkozásokat.

Méltánytalannak és értelmetlennek tartjuk a munkajövedelmek egyoldalú adóztatását a tőkejövedelmekkel szemben, támogatjuk a tőkejövedelmek munkajövedelmekkel azonos adóztatását.

Hazánk jelenlegi jövedelemadó-rendszere rendkívül méltánytalanul bánik a gyermeket vállaló fiatal, munkajövedelemmel rendelkező családokkal. Ezen változtatni kell. Ezért javasoljuk a választható családi jövedelemadó-rendszer bevezetését. Szükséges a gyermeknevelés költségeivel kapcsolatos társadalmi tehervállalás újragondolása, javasoljuk a gyermek egyes iskolai szakaszainak lezárultát követő kompenzációs mechanizmus kidolgozását.

Ma a települések szegénysége a gazdasági versenyképesség akadálya. A megoldás kulcsa a települések fejlesztése és területi decentralizáció, valódi önkormányzati és közigazgatási reform révén. Ez az uniós források sikeres felhasználásának is az alapja. Nem miniállamra van szükség, hanem kisebb, de fejlesztő államra.

Magyarországon a jóléti paradigmaváltás alapja csak az lehet, ha a szociálpolitika egyenrangú partnere lesz. Ha az a kiindulópont, hogy a szociálpolitika produktív beruházás, megfelelő humán erőforrás, emberi tőke nélkül nem lehet hosszú távú gazdasági fejlődést elérni. Vagyis le kell számolni azzal a felfogással, hogy a szociálpolitika csak "viszi a pénzt".

A társadalmi kohézió olyan társadalmak jellemző tulajdonsága, melyek képesek biztosítani, hogy a polgárok önbecsülésük feladása nélkül legyenek képesek harmonikusan együtt élni. Ennek megteremtésére olyan családpolitikára van szükség, mely elősegíti a család belső stabilitását, szociális biztonságát. Védi függetlenségét, növeli társadalmi megbecsültségét, ösztönzi a gyermekvállalást. Már most el kell indítani az édesanyák számára a részmunkaidős foglalkoztatást, a ciklus végére ennek aránya el kellene hogy érje a 8-10 százalékot. Hosszú távú cél a 30-35 százalékos arány biztosítása, illetve a főállású anyaság feltételeinek megteremtése. Szociális bérlakások és fecskeházak építésével kellene elősegíteni a lakásmobilitást.

A köz- és felsőoktatás minden szintjén be kell vezetni a családi életre való nevelést. A médiában gátat kell vetnünk az erőszak és a pornográfia kultuszának.

A közoktatás minősége romlik, tartósan 20 százalékban funkcionális analfabéták hagyják el az iskolarendszert. Hiányzik a nevelő iskola. A kormány mai körzetesítő politikája felszámolja a kistelepülési óvodákat és iskolákat.

A trianoni tragédiából Klebelsberg Kúnó akkori kultuszminiszter vezetésével csak azért tudott nemzetünk kilábalni, mert a gyermekek felé fordult. Most ezt kell megismételni! Sokkal tudatosabban. Ahogy Reményik Sándor fogalmaz:

"Ne hagyjátok a templomot,

A templomot s az iskolát!"

Templommá kell tenni minden iskolát, és gyermekmenedékké minden templomot!

De nemcsak a közoktatás, a felsőoktatás helyzete is riasztó. A mennyiségi bővülés minőségromlással és súlyos szerkezeti torzulással járt.

Az oktatás és a tudomány támogatása a jelen és a jövő versenyképességének záloga.

Mindezek azt mutatják, nagyon sok, nagyon sürgős tennivaló volna annak érdekében, hogy Magyarország versenyképes társadalommá válhassék.

(A szerző szociológus, a PPKE BTK Szociológiai Intézetének munkatársa.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu