|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Dzsingisz kán Budapesten Történelmi kiállítás a nyolcszáz éves Mongóliáról Dzsingisz kán nevéről és a Mongol Birodalomról nekünk itt, a Kárpát-medencében a tatárjárás sorsfordító tragédiája jut eszünkbe. A Magyar Nemzeti Múzeum május 24-én nyíló időszaki kiállítása ezen eseménynek is emléket állít, ugyanakkor bemutatja a mongol világbirodalom történelmét a bronzkortól a XX. századig. A Dzsingisz kán és öröksége című tárlat - amelyet a bonni Kunst und Ausstellungshalle der Bundesrepublik Deutschland mongol partnerekkel közösen hozott létre - Bonn, München, Schallaburg és Isztambul után érkezik Budapestre.
Mongólia 2006-ban ünnepelte államiságának nyolcszázadik évfordulóját. Az országban nemzeti hősként tisztelik a birodalom megalapítóját, Dzsingisz kánt, aki 1162-ben Temüdzsin néven látta meg a napvilágot. Történelmi nagysága abban mutatkozott meg, hogy véget tudott vetni a belső-ázsiai népek megosztottságának. A Mongol Birodalom két évtized alatt világhatalommá nőtte ki magát. A siker titka a mongolok szervezettségében rejlett: a kán a lakosságot a tízes számrendszeren alapuló katonai szervezetbe sorolta, a harcosok pedig minden más népnél jobban bántak íjaikkal. Dzsingisz kán a Mongol Birodalom belső szervezettségét is szem előtt tartotta. Az 1206-os nagygyűlésen törvénykönyvet (Dzsaszag) vezettek be, amelyre szintén rányomta bélyegét a katonai szellem. A birodalomalapító kán 1227 augusztusában hunyt el. A trónutódlás nem okozott problémát, mivel még életében felosztotta országát fiai között. A legnyugatibb területet Dzsocsinak szánta, aki azonban néhány hónappal apja halála előtt távozott az élők sorából. Így az utód Dzsingisz unokája, a magyar történelemből ismert Batu kán lett. Kétszáz műtárgy, köztük festmények, aranykincsek, buddhista szobrok, korabeli használati tárgyak és írásos emlékek idézik fel a kiállításon Dzsingisz kán korát és örökségét. A birodalom híres, betemetett fővárosának, Karakorumnak titkai is feltárulnak. A tárlaton a legjelentősebb mongol múzeumok mellett kelet-ázsiai és európai gyűjtemények is képviseltetik magukat. Budapesten a kiállítás anyagát elsősorban a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményének közel hetven, ritka műtárgya gazdagítja. A kiállítás önálló részeként a tatárjárás időszakának legfrissebben előkerült régészeti leleteit is bemutatják, átfogó képet alkotva a mongol hadak magyarországi látogatásáról és a tatárjárás kori Magyarország mindennapjairól. A tárlaton a mongol történelem két különleges témakörét részletesen is megismerhetik az érdeklődők: a buddhizmus hatásait lenyűgöző műalkotások mutatják be, illetve történelmi fényképek, egyedi műtárgyak vetítik elénk Mongólia XX. századi históriáját. (A kiállítás szeptember 2-ig várja a látogatókat.) szalontai
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|