Harmónia és szépség

Csavlek Etelka operaénekesnő, keramikus születésének kerek évfordulóját ünnepli a napokban. Ez alkalomból köszöntjük a művésznőt, aki a következőképpen vall művészetéről és önmagáról:

- Jókedvű, optimista ember vagyok. Így születtem. Adottságaimat örököltem, kaptam a szüleimen keresztül a Jóistentől. Édesanyámtól muzikalitásomat, a hangomat, édesapámtól a kézügyességemet.

Mi a hitvallásom? Egyik premierem előtt kaptam útravalóul a következő sorokat: "Mindent nagyon nyitottan kell fogadni. Megtalálnak minket a szépségek." Ezeket a szép sorokat kipótolnám azzal a gondolatsorral, ami a mi pályánkon elengedhetetlenül fontos: "Istenem, adj bátorságot ahhoz, hogy változtassak azon, amin tudok változtatni. Erőt, hogy elviseljem azt, amin nem tudok változtatni, bölcsességet, hogy össze ne keverjem a kettőt!" Próbálok e szerint élni...

A zene és a kerámia egyformán sokat jelent számomra. Mindkettő én vagyok. Az élet, az adott pillanat határozta meg, hogy éppen melyik a fontosabb. Pici lány korom óta operaénekes akartam lenni, de édesapám a rajzolás, a formázás iránti érdeklődésemet is felkeltette. A világ legtermészetesebb dolga volt számomra, hogy a kellő pillanatban, huszonhárom évesen, végzett keramikus iparművészként a férjemet, a házasságot, az anyaságot választottam, nem a Zeneakadémiát. Mégis hét év után visszakanyarodtam zenei utamra. Megtaláltam Pauk Anna énektanárnő személyében azt a mestert, aki pályámon elindított. Mi ez, ha nem isteni gondviselés? 1982-ben a Magyar Állami Operaház magánénekese lettem. Családom, édesanyám, férjem és lányaim segítsége nélkül ez nem sikerülhetett volna. Sokan kérdezték, hogyan férhet meg egy emberben ennyiféle képesség. Annyit tudok teljesíteni, amennyi az életembe, az időmbe belefér. E két művészeti ág harmóniában van bennem, kiegészíti egymást, hatnak egymásra. Interpretáló, alkotó boldogság. Mozgás, plasztika, teremtő fantázia. A magát megmutatni kívánó, örömet, szépséget sugárzó erő ebben is, abban is van. A számomra kiszabott idő alatt szeretném a lehető legtöbbet adni abból, amivel a világra küldtek. Gyarapítani, megsokszorozni a kapott talentumokat.

Két alkalommal énekeltem II. János Pál pápa előtt a Vatikánban 1991-ben, majd 2000-ben, a centenárium évében. Gyönyörű szerepek sora van mögöttem: Melinda, Grófné, Erzsébet, Tábornagyné, Tosca - Mozart, Verdi, Wagner, Richard Strauss, Puccini hősnői itthon és a világban. Hazai, külföldi, egyéni és csoportos kiállítások sora...

És az igazi csoda! Rövidesen boldog négyszeres nagyi leszek: Barnus, Anna-Panna és Matykó után meglátja a napvilágot Angéla unokánk is.

Egészséget, békét, lelki harmóniát, erős hitet kívánok mindenkinek szeretettel.

b.z.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu