LAPSZÉL

Osztok-szorzok...

A napokban kezembe akadt egy feljegyzés a középkori adónemekről. Sztriha Kálmán gyűjtötte össze 1937-ben a középkori Magyarországról. Többek között ezt írja: A török uralom rettenetes nyomokat hagyott hátra. És csak azokat "kímélte", kiknek adója és robotja nélkül nem élhetett meg. Az egyik főadó a fejadó volt, amelyet "harács"-nak neveztek. Volt azután még személyi adó, földadó, minden állatnak és mezőgazdasági terménynek a tizede, kert-adó, mátka-adó, bírságolási-adó, juh-adó, sertés-adó, méh- és marha-adó, kasza- és sarlóadó, hal-tized, a jobb házaknak fele, kapa-adó, olaj-adó, méhkas-adó, hordó-adó, fogoly-adó, vám-adó, bormérő-adó, húsvágó-adó, halott-adó, örökösödési- és törvénykezési-adó, hadi-adó, kard- vagy szablya pénzadó.

Történelmi ismereteim hiányosak. El is ámultam. Bár tudtam, a törökök előtt sem kímélték a jobbágyokat uralkodóink és kegyelmes főuramék. Bár nagyjából csak a kilencedre és a tizedre emlékeztem.

Távol álljon tőlem bármiféle párhuzam állítása napjaink és a középkor között. Csak úgy játszom a szavakkal. A számokkal. Tized, kilenced, nyolcad, heted, hatod, ötöd. És negyed. Kormányzati. Hogy legyen miből. Lesz miből...

(koncz)

Szamuely már megelőzve...

Sok pozitív válasz érkezett Seregély István érsek, a Szent Erzsébet Jubileumi Bizottság elnöke levelére, melyben a polgármestereket kérte, nevezzenek el közterületet településükön az Árpád-házi szent születésének nyolcszázadik évfordulója alkalmából.

Egyes önkormányzatok már döntést is hoztak. A Zala megyei Sármelléken a kialakítandó 721/12. helyrajzi számú utca veszi fel Szent Erzsébet nevét, és az itt épülő ötven férőhelyes idősek otthona is az ő nevét fogja viselni. Hernádnémetiben a 221/15. helyrajzi számú út kapta a karitász védőszentjének nevét. Szentgotthárdon a képviselő-testület döntése értelmében az eddigi Erzsébet utca egészül ki a "Szent" előtaggal. A Sárospatak melletti Vajdácska községben teret neveztek el róla. Itt mesterien megkomponált virágágyásbetűk is hirdetik: Szent Erzsébet tér.

Balatonkeresztúron is született már határozat, Szent Erzsébetről utcát neveznek el. Solymáron a polgármester pedig azt javasolta, hogy egy eddig névtelen park viselje a nevét.

Érkeznek olyan válaszok is, amelyek arról tájékoztatnak, hogy településükön már van Szent Erzsébetről nevezett közterület vagy intézmény. Így például a leányvári Szent Erzsébet-köz, vagy a mórahalomi gyógyfürdő. Egyesek azonban az Erzsébet nevű közterületeket jelzik, amelyek azonban nem az Árpád-házi szentről, hanem Sisiről, Ferenc József hitveséről kapták nevüket.

Mindenesetre megnyugtató, hogy Seregély István érsek felhívása meghallgatásra talált, és így már több Szent Erzsébetről elnevezett közterület van hazánkban (közel húsz), mint amennyi Szamuely Tibor utca éktelenkedik településein.

(szerdahelyi)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu