|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Mozgás a mozdulatlanságban Az ikonfestés misztériumáról Pécs közelében, Magyarszéken, a sarutlan kármelita nővérek Mindenszentek-kolostorában a héten fejeződött be az a tizenkét napos - kezdőknek és középhaladóknak szervezett - ikonfestő tanfolyam, amelyet M. Győrffy Anikó vezetett tizenegy résztvevő számára. A csoport tagjai a festési technikán, a gyakorlati tudnivalókon túl megismerkedtek az ikon teológiájával is, hiszen az ikonfestés több mint pusztán művészi tevékenység. M. Győrffy Anikó már húsz éve alkot, 1999 óta pedig tanít is. Munkáit - másokéval együtt - a gödi Olajfa Művészházban tekinthetik meg az érdeklődők. Kérdésünkre az ikon misztériumáról szólt. - A legfontosabb az ikonfestő lelkülete, hiszen Isten megismerésének vágya és az istenkapcsolat elengedhetetlen feltétele az alkotásnak. A technika és a lelki háttér közt sok párhuzam van. Ahogy mind mélyebbre nézünk lelki életünkben, úgy az ikonnál e "rétegek" szintén jelen vannak: a fa kiválasztásától kezdve, az enyvezésen, vásznazáson, a felület csiszolásán át a színek felviteléig. Egy ikon láttán az ember elcsendesül. A külső és a belső csendnek kell olyan harmóniát adnia, hogy a festést el lehessen kezdeni. Minden ember Isten képmására teremtetett. Az ikon (kép, képmás) szó nemcsak a szakrális művészet ezen alkotásainak jelölésére szolgál, hanem mindenekelőtt teológiai fogalomként alkalmazzák. Jézus Krisztus megtestesült. Isten Fia "teremtetlen", ahogy a Hitvallásban is valljuk, Pál apostol "a Láthatatlan képmásának" nevezte őt. Ezt a misztériumot, az ikon lényegét csak az értheti meg, aki mélyen hisz. Az ikonok még az egységes keresztény világra utalnak. Az első képek Rómában készültek, ahol ma is találunk VI. századból származó Péter-ábrázolást. Ma a legtöbben úgy hiszik, hogy az ikonok az ortodoxiához, az orosz kultúrához kötődnek. Ez annyiban igaz, hogy nagyrészt nekik köszönhetjük, hogy megőrizték és átörökítették az ikonfestés hagyományát az utókor számára. Az orosz teológus, Pavel Florenszkij mondta Andrej Rubljov Szentháromság-ikonjáról: az, hogy ez az ikon megszületett, bizonyítja, létezik Isten. Rubljov ikonjai hihetetlen lelki békét, bölcs nyugalmat, derűt sugároznak... Az ikonfestő nem anatómiailag pontos alakokat fest, az ikonfestést nem lehet "realisztikusan" elképzelni, hiszen az ikon mindig a láthatatlan világot próbálja megjeleníteni. A mai kor embere számára, a felgyorsult világban az ikonok mozdulatlansága idegenül hat, pedig egyedül az ikon képes felmutatni a "valódi mozgást", amikor általuk a szívünk, életünk "rétegei" a magasba emelkednek. Az ikonkép szimbólumrendszerének teológiai alapja, hogy létezik téren és időn kívüli szellemi realitás, vagyis a menynyek országa. Pallós
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|