|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Elkerülhető lett volna... Vatikáni reakciók a közel-keleti helyzetre Az izraeli-palesztin konfliktus kiéleződése június 25-én kezdődött, amikor egy Hamasz fegyveres szárnya vezette kommandó megölt két izraeli katonát, hármat pedig foglyul ejtett. A fegyveres összeütközés július 11-én kedden tört ki, amikor a Hezbollah gerillakommandója behatolt Izraelbe, megölve három és elrabolva két katonát. A palesztin akció után a Vatikán hamarosan reagált az eseményekre. XVI. Benedek pápa június 29-én az Úrangyala-imádság után mondott beszédében felhívást intézett az izraeli és palesztin vezetőkhöz: "Aggodalommal követem a szentföldi eseményeket, és imádkozom azért, hogy minden elrabolt személyt azonnal visszaadjanak hozzátartozóiknak. Az izraeli és palesztin felelősöket egyaránt arra szólítom fel, hogy a nemzetközi közösség nagylelkű segítségével, felelős módon keressék a konfliktus tárgyalások útján történő rendezését, mert egyedül ez biztosíthatja a népek által anynyira áhított békét." XVI. Benedek pápa Les Combes-i nyaralása során, július 14-én a quarti karmelita kolostorban tett látogatása alkalmával is emlékeztetett az erőszaktól szenvedő emberiségre, utalva a Szentföldre, az Izrael és Libanon között kiéleződött helyzetre, valamint a világ más forrongó helyszíneire. A karmelita nővérek jótékonysági tevékenységét megköszönve imáikba ajánlotta a Közel-Kelet szenvedéseit. A libanoni fegyveres beavatkozás hírére július 14-én Angelo Sodano bíboros államtitkár a Vatikáni Rádiónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy XVI. Benedek pápa különös figyelemmel kíséri az eseményeket. Megerősítette azt az álláspontot, amelyet a Szentszék korábbi hasonló helyzetekben is képviselt, vagyis a terrorista támadások és a katonai megtorló intézkedések elítélését. A bíboros államtitkár felhívta a figyelmet, hogy az államokat védekezési joguk nem menti fel a nemzetközi jog szabályainak tiszteletben tartása alól, főként ami a polgári lakosság védelmezését illeti. Nyilatkozatában kiemelte, hogy a Szentszék különösen is elítéli a szabad és szuverén nemzet, Libanon elleni támadást, és lelki közelségéről biztosítja a lakosságot, amely már eddig is sokat szenvedett függetlensége megóvásáért. Végül a konfliktus kezelésére az érintett felek közti párbeszédet javasolta, mint a civilizációnkhoz méltó egyetlen utat. A L´Osservatore Romano című vatikáni napilap is folyamatosan figyelemmel kíséri a közel-keleti helyzet alakulását. Hosszú cikket szentelt a lap az izraeli várost, Haifát ért libanoni rakétatámadásoknak, mivel az ott működő - a katolikus zarándoklatok egyik állomását jelentő - karmelita kolostor is megrongálódott. Július 16-i számának vezércikkében az ENSZ tétlenségét emeli ki, mivel a Biztonsági Tanács sürgős összehívása is gyakorlatilag eredménytelennek bizonyult és álláspontvállalás nélkül zárult, miközben Libanont izraeli támadások érik, és a Hezbollah továbbra is katonákat, valamint civileket támad az izraeli oldalon. Az izraeli és a libanoni apostoli nunciatúrán is fokozott aggodalommal követik a térségben felerősödött erőszakos cselekményeket, amelyek számos polgári áldozatot is követeltek. Antonio Franco érsek, izraeli nuncius a kérdésről nyilatkozva arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jelenlegi helyzet elkerülhető lett volna. Őrült tetteknek nevezte a közelmúlt eseményeit, amelyek nem oldják meg a problémát, és pozitív eredményt sem hozhatnak. Ennek ellenére reményét fejezte ki, hogy végül a józan ész diadalmaskodik. Luigi Gatti érsek, libanoni apostoli nuncius a konfliktussal kapcsolatban kizártnak tartja, hogy a katolikus egyház bármiféle közvetítő szerepet játszhatna a válság megoldásában. Az izraeli David Jaeger, zsidó származású ferences pap, Közel-Kelet-szakértő a kialakult helyzet politikai vetületéről nyilatkozva azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a libanoni kormány válaszút előtt áll: vagy továbbra is megengedi, hogy a Hezbollah fegyveres alakulatai ellenőrizzék Libanon déli részét, vagy megszabadulva a Hezbollahtól kinyilvánítja saját szuverenitási törekvését. Ha ez utóbbi mellett döntene és biztossá tenné a libanoni-izraeli határvonalat, akkor Libanon megszerezhetné nemcsak a Nyugat, de néhány mérsékelt arab ország és a libanoni közvélemény jelentős részének támogatását is. A ferences pap fontosnak tartja, hogy az izraeli-libanoni konfliktus ne terelje el a figyelmet az izraeli-palesztin kérdésről, a Gázai övezetben kialakult humanitárius válságról, amely rendkívül drámai helyzetet jelent. Ennek szerinte legnagyobb kárvallottjai a palesztinok, mivel a békefolyamat lehetősége egyre távolabb kerül, pedig az évtizedekre visszanyúló véres konfliktusból az egyetlen kiút csakis a béke lehet - a nemzetközi közösség nagylelkű hozzájárulásán keresztül. A Vatikáni Rádiónak adott interjújában Andrea Cordero Lanza di Montezemolo bíboros - a római Szent Pál-bazilika főpapja, aki korábban a Szentszéket képviselte Izrael állam mellett - a kényes és tragikus közel-keleti helyzetről azt nyilatkozta, hogy egyik oldalon a terrorizmus és az erőszak megnyilvánulásait tapasztaljuk, a másik oldalon pedig a helyzetre való aránytalan reakciókat. A bíboros az izraeli és a palesztin néppel kapcsolatban kiemelte, hogy azon az Istennek kedves, megsebzett földön mindkét népnek joga van - nemcsak élni és túlélni, hanem - biztonságban és békében létezni. A helyzet megoldásáról szólva azt hangsúlyozta, hogy annak egyszerre belülről és kívülről kell fakadnia. Mindkét érintett oldalról olyan új viszonyulásoknak, elvárásoknak és jó szándékú cselekedeteknek kell megjelenniük, amelyek - lemondva bizonyos célokról-vágyálmokról - új szempontokat vesznek figyelembe egy új helyzet megteremtése érdekében, tiszteletben tartva az ENSZ által javasolt megoldásokat. A Szent Pál-bazilika főpapja is a párbeszédben, és nem az erőszakban látja a kiút megtalálásának esélyét. Véleménye szerint a nemzetközi közösségnek - különösképpen az ENSZ-nek - a párbeszédre támaszkodva kell megalapoznia a nehéz helyzeten való felülkerekedést. Somogyi Viktória Róma
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|