 |
 |
 |
 |
2006.07.23
|
Ingyenes
műsorújság-melléklettel |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Az Olvasó írja Medjugorjei történet Az Új Ember július 9-i számában olvastam szép úti beszámolót a zarándokhelyről. Ekkor jutott eszembe egy öt-hat évvel ezelőtt hallott medjugorjei történet, melyet talán sokan nem ismernek még.
Egy derék traumatológus főorvossal vizsgáztattunk orvostanhallgatókat, s míg a nebulók felkészültek, kidolgozták tételeiket, kollégámmal beszélgettünk. A világ és a politika dolgait hasonlóképpen ítéltük meg, és bírtuk egymás bizalmát. Szóba hoztam Medjugorjét, ekkor a tanár úr felvillanyozódott, és lelkesen kérdezte: "Hallottad Medjugorje esetét a vadászbombázókkal?" Egy vajdasági magyar orvostól hallotta az ott szájról szájra terjedő történetet. Valamikor a kilencvenes évek elején a megboldogult Jugoszlávia baloldali vezetőit erősen nyugtalanította Medjugorje fokozódó hírneve, egyre növekvő idegenforgalma. Ateista megközelítésük valószínűleg érthetetlennek vagy éppen csalásnak minősítette Mária ottani jelenéseit. A központ kiadta az utasítást a kéttornyú Szent Jakab-templom elpusztítására. Két vadászbombázót küldtek a község fölé, hogy rombolják le. Nyilván kellő előkészítés, légi felvételek tanulmányozása után indultak a bevetésre a pilóták. Ekkor azonban meglepő dolog történt. A következő párbeszéd zajlott le az irányítás és a harci gépek vezetői között: - Nem látjuk a templomot. A falu ott van, de nincs a templom a szokott helyén! - Tegyetek egy kört, és repüljetek rá újra a templomra! - A falu ott van, de nincs meg a templom! - Repüljetek haza! Eddig a történet, amely lehet akár a népi fantázia szüleménye is, mint a balladák. Mindamellett nem tartom kizártnak, hogy valós a történet. Ez esetben hirtelen két magyarázat jut eszembe. A templom ott volt, de a harci gépek pilótáiban feltámadt az emberség. Talán egy elsőáldozás vagy egy édesanyjuktól hallott imádság emléke. "Kegyes hazugságra" vetemedtek, ami talán nem bűn az adott esetben. De az is lehet, hogy a harci pilóták valóban nem találták, nem látták a Szent Jakab-templomot. Mondjuk, mert a Boldogasszony fátylával eltakarta a bűnös szemek elől... Nem történt még hasonló csoda a történelemben? Bármelyik lehetőség igaz, én mindkettőt "csodának", a Teremtő és Mindenható kegyelmének tartom... Tóth Tihamér Szükség volt a határozottságára... Napjainkban a magyar katolikus egyházat több igazságtalan kormányzati megszorító intézkedés sújtja. Csak a közelmúltból említek két jogos indulatokat is kiváltó tényt. Az egyik a pénzügyi támogatás csökkentése egyházi iskoláinkban az állami iskolákhoz viszonyítva, a másik ugyanez az idős, beteg emberek ellátását végző kórházakban és egészségügyi gondozást végző intézményekben. További szándék, hogy "áfás" számlával kívánnak megadóztatni olyan egyházi, kegyeleti szolgáltatásokat, mint a keresztelés, a házasságkötés, temetés stb. Ennél a pontnál álljunk meg, és gondolkodjunk. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkáraként éveken át a fiatal és dinamikus Veres András püspök - nagy örömünkre - minden lehetséges fórumon egyenesen és bátran vállalta sérelmeink feltárását, és keményen tiltakozott az igazságtalanságok ellen. Emiatt őt a másik oldalról többen támadták. Nem túl régen sajtóhírben értesültünk arról, hogy Veres püspök urat, akinek megbízatása csak két év múlva járt volna le, a szentatya szombathelyi megyés püspökké nevezte ki. Bízunk abban, hogy a püspöki konferencia és annak elnöke, Erdő Péter bíboros prímásunk megtalálja Veres András méltó utódját, és a konferencia által kialakított hangvétel a jövőben is határozott marad. Kendrey Gábor nyugalmazott egyetemi tanár, az MTA doktora
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
