Az esztergomi Keresztény Múzeum kincsei

Szent Fülöp diakónus

Ünnepelt személy és ünneplő közönség: mindkettő határozottan körvonalazható hétköznapi életünkben. Ám kérdések sorát veti fel az e heti számunkban tárgyalandó festmény. Kezdjük mindjárt az ünnepelttel, Szent Fülöp diakónussal.

G. C. Bleker: Szent Fülöp diakónus megkereszteli Kandake etiópiai királyné főkincstárnokát

Szent Fülöpről az Újszövetség több helyen szól: az evangéliumokban Szent Fülöp apostolról, az Apostolok cselekedeteiben pedig Szent Fülöp diakónusról esik szó. A hagyomány összemosta a két személyt az évszázadok során. A családos, négy prófétáló leánnyal is büszkélkedő Szent Fülöp diakónus vagy evangélista Szamariában terjesztette az örömhírt. Itt keresztelte meg Simon varázslót is, aki persze csak névrokonságban áll BoitoNerone című operájának hősével. Az Apostolok cselekedetei közvetlenül Saul pálfordulása előtt tárgyalja egy másik pogány, az etiópiai Kandake királyné főkincstárnokának megtérését. Fülöp, miután az Úr angyala elhívta Jeruzsálemből, a Gázába tartó, Ószövetséget olvasó főkincstárnok mellé szegődött. Beszélgetésük során segített neki, hogy megértse Izajás sorait, mire az etióp arra kérte őt, hogy keresztelje meg az út melletti tóban.

A témát elsőként Pieter Pietersz Lastman (1583-1633) amszterdami festő berlini, müncheni, párizsi, karlsruhei festményein vehetjük szemügyre. Követői és tanítványai, így Rembrandt (1606-1669) is, rézkarcokban, rajzokban, festményekben variálták mesterük kompozícióit. A történet az ellenreformáció során vált népszerűvé, leginkább Hollandia XVII. századi keresztelőkápolnáiban. S miért Hollandiában? A keresztelés szentségi jellegét Kálvin sem kérdőjelezte meg. Az esztergomi Keresztény Múzeumban őrzött hasonló témájú festmény mestere vitatott. Miután tulajdonosa, Festetics Sámuel megvált tőle a XIX. század derekán, két bécsi aukció Lenaert Bramer (1596-1674) műveként árverezte el. A múzeumban többször "cserélt" festőt: pár évtizeddel ezelőtt még az amszterdami Claes Cornelis Moeyaert (vagy Moyaert, 1592/93-1655) fiatalkori művének tartották, jelenleg Gerrit Claesz Bleker (1625-1656) harlemi mester életművébe sorolják. Ám Baselben megtekinthető egy kompozíciójában hasonló, ám eltérő színezésű s kevesebb szereplőt felvonultató festmény - Salomon Konincktól (Amszterdam, 1609-1656). Vagy Dirck Blekertől, mert ennek alkotója is a vita tárgyát képezi.

Egy biztos: az 1956-ban restaurált festmény a hét jeruzsálemi diakónus egyikét ábrázolja, amint éppen megkereszteli az etióp hivatalnokot. A jelenetet gazdag romos háttér kíséri, illetve néhány turbános, azaz pogány néző - a török invázió hatásaként létrejövő effajta ikonográfiát már MS mester 1506-os festményén is láthattuk.

Dragon Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu