|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
"Még tíz évig bírom..." Marosi Balázs halálára Meghalt egy nagyszerű ember, a debrecen-nyíregyházi egyházmegye egyik lelkipásztora, Marosi Balázs. Mindössze ötvennégy éves volt, váratlanul távozott. Éppen harminc esztendeje, 1976-ban szentelték pappá, ennyi földi időt kapott. Krisztusi korban járt, amikor - különféle kápláni állomáshelyeit követően - Szatmárcseke plébánosa lett. Idővel címzetes esperes is. A kilencvenes évek elején megküzdött a rákbetegséggel, súlyos műtéten esett át, és hallatlan akaraterejének köszönhetően győzött. Szatmárcseke hazánk északkeleti csücskében, az ukrán határ szomszédságában található, a Túr folyócska mellett. Történelmi hely, hiszen a faluban élt és halt meg a Himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc, sírja is itt található, a híres kopjafás temetőben. A szomszédos faluban, Túristvándiban (amely máig működőképes, műemlék vízimalmáról is nevezetes) töltötte gyermekkorát Móricz Zsigmond. S ha a másik irányba indulunk, három kilométerre, Nagyar határában áll egy hatalmas tölgy, amelynek hűsében a hagyomány szerint Petőfi Sándor verset írt. Marosi Balázs érezte és értette e patinás szellemi környezetet, otthonosan mozgott benne. Ahogy az a kis települések vidékén megszokott, nem csupán az anyaplébániát, Csekét látta el, de oldallagosan még négy-öt falut. A nyolcvanas évek végétől évente megfordultam Csekén, mert visszahúzott a szívem. Balázs atya mindig készségesen, bizalommal fogadott. Valódi lelkipásztor volt, nagy munkabírású. Ám a szellemi feltöltődésre is ügyelt - a délelőttöket olvasással töltötte dolgozószobája csendjében. Elevenen megmaradt bennem néhány szava, amelyeket 1993-ban, rákbetegségéből felépülve mondott nekem: "Hat falut látok el. Szóltam a püspökömnek, hogy még tíz évig bírom, addig számíthat rám, azután majd jöjjön a helyemre valaki más." Letelt a tíz év... Halála után négy nappal, május 11-én helyezték végső nyugalomra a mérki temetőben. Zsille Gábor
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|