Új közösségek, mozgalmak

A mozgalmak és az új közösségek szinte már minden európai országban jelen vannak a legkülönbözőbb módon és kifejezési formában. Példaképpen három országot szeretnénk kiemelni.

Párizs

A francia katolikus egyházban viszonylag későn tudatosult az új mozgalmak és közösségek valósága. A püspökök korábban a Katolikus Akció mozgalmat választották, mely az ötvenes években élte fénykorát. A püspöki kar később is hűséges maradt ehhez a döntéshez, miközben újabb élénkítő erők születtek meg a Katolikus Akció mellett. Annál is inkább hűséges maradt, mert az új egyházi közösségek - úgy tűnt - egyfajta lelki dimenzióra korlátozódtak.

Valójában az 1997-es világifjúsági találkozó jelentette a nagy áttörést Franciaországban. A fiatal mozgalmak váratlan és óriási sikerét teljes egészében meghatározta együttműködési készségük és dinamizmusuk. Ezzel a találkozóval meghódították a közvéleményt.

A mozgalmak és új közösségek beilleszkedtek az egyház életébe, részt vesznek a hitoktatásban, a családpasztorációban, az imaélet megújításában. Immár sok fiatal pap, sőt még püspökök is kikerülhetnek ezekből a mozgalmakból. Akkor is, ha még kisebbségben vannak ezek a mozgalmak és közösségek, mindenki elismeri, hogy - az egyház szükségletei iránt tanúsított segítőkészségükön túl - sajátos hozzájárulásukkal támogatják az ökumenizmust, a szemlélődő életet, a laikusok és családok képzését.

Úgy tűnik, komoly fordulat várható a mozgalmak között a kölcsönös ismeretség és együttműködés területén. Franciaországban az utóbbi három évben ezrek és ezrek egyesültek különböző kezdeményezésekben, bekapcsolódva az egyházmegyék életébe.

Madrid

Tavaly májusban II. János Pál pápa spanyolországi látogatásának bejelentése némi aggodalmat keltett az esetleges érdektelenség miatt. A megjelentek száma azonban a legoptimistább várakozást is felülmúlta. Nyolcszázezer fiatal vett részt a Cuatro Vientosban tartott eseményen, és majdnem egymillióan jöttek el az öt spanyol szentté avatási szertartására a Plaza Colónra. Ekkora érdeklődés láttán sokan feltették maguknak a kérdést, vajon ki mozgatta meg a tömegeket? Nem kevesen az egyházi mozgalmakat sejtették a siker hátterében.

Természetesen nemcsak az ő érdemük volt, de biztosan főszerepet játszottak benne. Ennek bizonyossága az a mozgalmak iránti érdeklődés, amely folytatódik a sajtó hasábjain, hogy megértsék a pápa "új hadseregének" mibenlétét. Sara Martín tanulmánya, amelyet szeptemberben publikált a La Razon napilapban, ötszázezerre becsüli a megkérdezett negyvenkilenc mozgalom tagjainak számát.

Nem újdonság a mozgalmak szerepe a spanyol egyházban. Tízéves tapasztalattal a háta mögött a Laikusok Fóruma ötvennégy egyházi valóságot fog össze ma nemzeti szinten. A Cursillóhoz tartozó Juan José Rodriguez aktuális elnök szerint nincs lehetőség a tettekben megnyilvánuló egységre, "ha nem mozdítjuk elő a közösségi lelkiséget, amelyről a pápa beszél a Novo Millenio Ineunte apostoli levélben". A mozgalmak életerejét jelzik még az akadémiai és kulturális kezdeményezések: a Katolikusok és a közéletiség címmel megrendezett kongresszusok, az Ecumene kiállítások és vásárok és a katolikus egyetemek rendezvényei.

Prága

A Cseh Köztársaságból százak vettek részt az 1998-as nagy pünkösdi összejövetelen Rómában. Rendkívüli tapasztalatnak bizonyult. Plzen püspöke, mons. Radkowsky, aki a Cseh Püspökkari Konferenciában a laikusok megbízott felelőse, meghívta a mozgalmak és az új egyházi közösségek vezetőit, hogy együtt keressék, próbálják megérteni, hogyan valósulhat meg a cseh egyházon belül II. János Pál pápa felhívása.

Azonnali és egységes válasz született: létrehozták a mozgalmak és az új egyházi közösségek tanácsát. A légkört mindig az építő, kölcsönös szeretet jellemezte. A tanács rendszeresen találkozik; a mozgalmak életközössége élteti és a közös imádság.

Gyakran tartanak közös rendezvényeket, és ezért a találkozások ritmusa az utóbbi időben felgyorsult. Így volt ez 1999-ben is, amikor Prágában szerveztek egy olyan konferenciát, amelynek keretében kétszáz küldött vitatta meg a katolikus laikusok helyzetének alapvető kérdéseit. Ezt követte a mozgalmak és az új közösségek tagjainak és szimpatizánsainak tartott nyitott találkozó. 2000-ben tartották a második ilyen jellegű konferenciát, míg 2001-ben Chiara Lubichnak a Cseh Köztársaságban tett látogatása alkalmából háromezer-ötszáz fős találkozót szerveztek Prágában. 2002-ben pedig a katolikus egyház zsinatára előkészítő konferenciát tartottak.

(Összeállításunk Alain Boudre, Irena Sargankova és Javier Rubio írásai alapján készült.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu