|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Erdő Péter bíboros Szent Adalbert püspök könyörögj Európáért! Április vége felé az egyház Szent Adalbert püspök és vértanú ünnepéről emlékezik meg. Különös ünnepélyességgel ültük meg ezt a napot az Esztergom-budapesti Főegyházmegyében, hiszen egyházmegyénknek és az esztergomi bazilikának Szent Adalbert a védőszentje. Az ő személye visszavezet bennünket a magyarság keresztény hitre térésének korába. Egy olyan korba, amikor Európának ezeken a tájain még mindenütt a pogányság volt előtérben, amikor még a kinevezett püspökök is bizony a hittől nagyon idegen környezetben kellett, hogy Krisztust és az egyházat képviseljék. Szent Adalbert egyrészt az apostoli küldetés a csodálatos példája, hiszen nem áll meg a saját hazájában, hanem Európa sok népe körében megfordul, és mindenütt a keresztény hitet, az elhivatottságot, a megújulást képviseli. Szent István személyére is nagy hatást gyakorol. Még ha a környezete néha nem is érti meg, újra és újra missziós feladatokra vállalkozik, és a poroszok közötti missziós munkában éri a vértanúhalál. Nem véletlen, hogy akik ismerték, lenyűgözötten kísérték a tevékenységét, és hamarosan tisztelni kezdték. Maga III. Ottó császár is mártíriumának színhelyére tartott udvarával, amikor az út során püspökszentelés is történt a magyarok számára. Tudjuk, hogy Szent Adalbert püspök tanítványai ott voltak Magyarország egyházának első szervezői között, azok között, akik az Evangélium ügyét ezen a földön képviselték. Európa számára vonzó és nagy tanulságokat hordozó vértanú püspök ő, hiszen cseh létére a magyarok, a lengyelek, a poroszok és más népek között is végezte apostoli tevékenységét. Egyike azoknak, akiknek odaadó hite és vértanúsága, missziós küldetéstudata és áldozatvállalása azokat a mély gyökereket jelenti, amelyekből Európa táplálkozik. Az az Európa, amelynek nemcsak múltjában, hanem jelenében is olyan nagy szüksége van a keresztény üzenetre, a reménységre, a népek közötti kiengesztelődésre, a keresztény hit alapján való testvéri közösség érzésére és mindennapi gyakorlatára. Ezekben a napokban, amikor tíz új taggal gyarapodik az Európai Unió, érdemes elgondolkodnunk a saját örökségünk és saját mai valóságunk jelentésén. Hiszen kultúránk egészét, életritmusunkat, a vasárnap megünneplését, városaink szerkezetét, a műemlékeket és a művészeti alkotásokat át meg átjárja a keresztény örökség. Fogalmainkat is átitatja a kereszténység, amely nemcsak a múlt öröksége számunkra, hanem a jelen életünkben is örömet, reménységet és jövőt jelent akkor is, ha környezetünkben sokan az emberi élet, az emberi méltóság, az együttélés, az igazságosság legfontosabb fogalmait másképp látják, vagy úgy gondolják, hogy pillanatnyi hangulatok és a közvélemény hatására új és új módon kell ezeket meghatározni. A közösségi élethez, kontinensünk jövőjéhez szükségünk van a keresztény üzenetre, szükségünk van azokra az értékekre, amelyeket Krisztus tanítása képvisel számunkra. Ennek megélésére van hivatásunk az európai népek körében. Éljünk a lehetőséggel, és váljon szélesebb körűvé a párbeszéd, az emberek közötti szabadabb érintkezés! Osszuk meg hitünket is, és gazdagodjunk más országokban élő katolikus testvéreink hitéből! Ilyen értelemben az egész egyház számára új örömöket, új feladatokat és új kihívásokat is jelent az unió most végbemenő kibővülése. Szent Adalbert püspök, könyörögj népünkért, könyörögj egész Európáért! * * * (Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek május 2-án, vasárnap este 17 órakor szeretettel várja a kedves híveket a budavári Mátyás-templomban, a hazánkért és Európáért tartandó ökumenikus imaórára.)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|