Homíliavázlat

Életem centruma?

Napok óta dúdolgatok egy sort, édesanyám énekelgette főzés, takarítás közben: Baja város szép helyen van, mert a templom a közepén van. Mi ébresztette föl bennem ezt a dalt? Egy fölismerés. Bolyki János református bibliatudós Szent János evangéliumához írt kommentárja segített hozzá. Innen tudom, hogy az én és az Atya egy vagyunk (Jn 10,30) - mondat Szent János evangéliumának pontosan a közepén, mértanilag is a centrumában van. Ez a jánosi gondolkodás szíve-közepe.

Tovább gondolkodtatott ez a fölismerés. Hát a te gondolkodásodnak mi a szíve-közepe? Az ember lelki egészségének sarkalatos kérdése: mi van a centrumban? Mi foglalja el a központi helyet? A Jézus Krisztus által felkínált szeretet-egység? - amelyből fakadhat, emberi kapcsolataim szeretet-egysége; melyből élet fakad, isteni örök élet, melyet a halál-völgy sem képes elnyelni: ha a halál völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy (Zsolt 23,4).

A legkiszolgáltatottabb állapotokban tud a legnyilvánvalóbb lenni a Szentháromság egy Isten testvéri-anyai-atyai kezének ölelő biztonsága. A kilencvennyolc éves ferences Anasztáz testvér, Noszi bácsi combnyaktöréses, erőtlen állapotban fekszik egy siralmasan lerobbant kórház emberi tartózkodásra alkalmatlan kórtermében. Szólongatom, ébresztgetem, kérdezem: megismersz-e? A válasz: széles mosoly, csókolgatás. Fölteszem az ostoba hogy vagy kérdést. A felelete: Itt is a Jóisten kezében, és ott nagyon jó lenni. Amikor a gyógyulási esélyeit firtatom, elhunyt szeretteit emlegeti: Édesanyád és Oszvald atya imádkozik értem, és várnak rám. Halála is Isten-dicséret volt.

Ha lényünk középpontja, centruma nem a Jóistennel és ebből fakadóan a felebaráttal megélt egység temploma, akkor az a latrok barlangjává válik, ahol a szerezhetnék, a pénz, a hatalomvágy, az önző örömszerzés lesz az úr, benne a viruló látszat ellenére is a romlás és a rombolás erői pusztítanak. Nyomukban megölt magzatok milliói, szétroncsolt anyai szívek, romokban heverő emberi kapcsolatok, droggal, alkohollal, lélek-fosztott testtel vigasztalódó, kiégett, koravén fiatalok, vége-rontó eutanáziás öregek..., sajnos tudnám folytatni.

Mindez serkentsen tisztánlátásra: ha nem templom, akkor latrok barlangja az emberi szív. Senki másra nem szabad hallgatni, mint egyedül a Pásztorra. Kövessük a Pásztor hangját! Ő bevezet az Egység szívébe, a szív egységébe. Ez az egészség titka.

Zatykó László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu