|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Európa születése Az idén nyolcvanesztendős Jacques Le Goff, a középkori történelem világhírű francia tudósa könyvet írt a fenti címmel. Szerzősége is jelzi, hogy fő kutatási területe és Európa születése összetartozik. A földrészünkön a IV. és XV. század között élt embereknek persze sejtelmük sem volt arról, hogy az "egységes" Európa születésének tanúi. Mindezt senki nem tervezte meg előre. Le Goff nem a pápák, császárok és királyok, nem az országok és birodalmak vagy háborúk történetéhez nyúl, amikor állítását bizonyítani kívánja. Nehezebb vállalkozásba fog: az emberi magatartás és a mindennapi élet változásaira utal, a vallásosság formáinak lassú átformálódására és azokra a forradalmi változásokra, amelyeken az agrártechnika, a gazdálkodási mód és a munkáról alkotott felfogás ment át. Az egység és a sokféleség feszültségében alakult át földrészünk. Nyugaton a muzulmánok (mórok), keleten a mongolok (tatárok) támadása ébresztette rá az embereket arra, hogy mennyire összetartoznak. A keresztes hadjáratok, a keresztény területek visszafoglalásának kudarca arra intett, hogy Európának önmagában kell bíznia. És a kereszténység a választóvonalak ellenére megajándékozta az európai embert a közös kultúra öntudatával. Ebből alakult ki az európai tudat. Le Goff tagadja, hogy Nagy Károly császár lett volna Európa atyja. Ellenkezőleg! Azzal, hogy frank birodalmának európai hatalmát építette, ő lett az első, aki úgy szerette volna egységessé tenni a földrészt, hogy egyetlen hatalom alá veti azt. Napóleon és Hitler is így gondolta. Ezzel szemben Franciaország, Németország és Olaszország, valamint a többi nemzet sokszínű Európát alakított ki. A francia professzor "kedvence" a XIII. század, a középkori Európa fejlődésének csúcspontja, melynek kisugárzása mindmáig tapasztalható. A városok és a tudomány fejlődése egyaránt nagy lépést tett abban az időszakban. Az egyetemek, a világi és egyházi jogrendszerek kialakulása, másrészt a bankok és a pénzforgalom megerősödése egyaránt erre a századra esik. A hittudomány is fejlődött. Aquinói Szent TamásArisztotelész filozófiájával hit és értelem új kapcsolatát alakította ki. A munka értékelésében is ekkor állt be nagy változás: többé már nem Isten büntetését látták benne, hanem együttműködést a teremtő Istennel. Nagy hangsúlyt kapott az elhunytakért való könyörgés is. Podjebrad György cseh király 1464-ben javasolta, hogy az európai királyok és fejedelmek alkossanak olyan kollégiumot (testületet), mely ötévenként más és más európai városban ülésezik. A királyok országaik arányában rendelkezzenek szavazati joggal, és alkossanak közös bíróságot. Az uniónak ez a középkori terve ugyan nem valósult meg, de beszédes jele Európa egységtörekvésének. Rosdy Pál
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|