|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Assisi Szent Ferenc szemével Szimpózium a nemzetiségek közötti dialógusról és kiengesztelődésről A ferences rend római központjában április 16. és 18. között nemzetközi szimpóziumot tartottak a nemzetiségek közötti dialógusról és kiengesztelődésről. Éppen tíz esztendeje, hogy a hatvan százalékban katolikus Ruandában két népcsoport - a hutuk és a tuszik - egymás ellen fordultak: az összecsapásokban száz nap alatt nyolcszázezren haltak meg. A jelenleg Rómában dolgozó Várnai Jakabot, a rend definítor generálisát kérdeztük a konferencia után. - Erre a borzalmas eseményre emlékezve kezdeményeztük a szimpóziumot. Az akkori ellentétekből szeretnénk a mai kor jelenségeire magyarázatot találni, illetve az akkori eseményekből szeretnénk tanulni... A háromnapos összejövetelre a világ minden tájáról érkeztek ferences és más rendhez tartozó szerzetesek. Miért probléma a ferenceseknek az etnikai kérdés bárhol is a világban? - Az etnikai konfliktusok belső dinamikáját szerettük volna elemezni. A rend először saját magának tette fel a kérdést: hogyan kezeljük az etnikai kérdést a renden belül? José Rodríguez Carballo miniszter generális a ferencesek testvéri hivatását idézte fel nyitó előadásában. Szent Ferenc öröksége, hogy igazi testvériség csak az Evangélium alapján épülhet fel. A történelem tapasztalata, hogy minden más emberi szempont alapján létrehozott közösség korlátokat emel maga körül, ami magában hordja a konfliktusok lehetőségét. A renden belül is megfigyelhető a korlátok emelése. Mondana egy példát? - Mozambiki provinciánk három nagy nemzetiségi területet foglal magában. A három terület mindegyikében tucatnyi etnikum él. Döntő kérdés, el tudják-e fogadni egymást. A ferenceseket nyelvezetük, beszédük miatt, az emberekhez való közelségük miatt sokszor az etnikummal azonosítják. "Ez a ferences katalán" vagy "bosnyák." Dél-Amerikában, de máshol is, a nemzeti identitás képviseletét is rávetítik a ferences szerzetesekre. Gondoljunk csak az írek angolok elleni küzdelmében viselt szerepünkre, vagy arra, hogy egykor ferences szerzetes fordította le először a Bibliát horvát nyelvre... A konferencián találtak megoldást a felvetődő problémákra? - Igen. Kerekasztal-beszélgetésen számolt be tapasztalatairól Sebastian Shaw pakisztáni provinciális, Vumile Nogemane dél-afrikai provinciális, David-Maria Jaeger, a szentföldi kusztódia szóvivője, valamint Amaral Bernardo (Mozambik) és Finian McGinn (USA), a rend központi tanácsának tagjai. De jelen volt és a feltett kérdésekre válaszolt Giorgio Bertin OFM, Djibuti püspöke, Mario Giro, a Szent Egyed közösség tagja, és Pierre Cibambo atya, a Caritas Internationalis Africa képviselője is. A világ számos térségében a ferences rendtartományok etnikailag sokszínűek, és szép tapasztalataik is vannak az együttélés lehetőségeiről. A rend a misszió első lépésének tekinti a közösség tanúságtételét. A sok tapasztalatot gyűjtött szerzetesek véleménye után arra a következtetésre jutottunk, hogy szeretettel kell fogadni a másikat a maga egyediségében. Többek közt ápolni kell az emberi erényeket: a jólneveltség, a kedvesség, az őszinteség, a bizalom, az önuralom, a tapintat, az udvariasság, a humor, az osztozás lelkülete, a megbocsátás, a másik elfogadása, meghallgatása, a kommunikáció és az őszinte ragaszkodás, valamint a hasznos közösségi fegyelem mind fontosak. Bókay László
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|