Uj Ember

2004.03.28
LX. évf. 13. (2903.)

Megjelent
az Adoremus
áprilisi száma

Főoldal
Címlap
A pápai nuncius az Új Emberben
Erdő Péter párizsi konferenciabeszéde
Ahol a Szűzanya vérrel könynyezett
Egyházmegyei zarándoklat Győrben
Esély az "esélyegyenlőség" korrigálására
Merény...
Lelkiség
"Többé ne vétkezz!"
Szentírás-magyarázat
Előre nézni
Homíliavázlat
Elfedve, de nem elfelejtve
Liturgia
A HÉT SZENTJEI
Paolai Szent Ferenc remete
Istenem és mindenem
Bűnbánat
A hét liturgiája
Az áprilisi imaapostolság szándékai:
Katolikus szemmel
Keresztények a Szentföldön
A gyógyítás végnapjai
Hol beszélt a "gyenge költő"?
Élő egyház
Hittanverseny a Lakitelki Népfőiskolán
Evangelizálás - terített asztalnál
Az Alpha-módszer az egyházzal ismertet meg: emberközelből
Kommunikáció
Gratulálunk!
Élő egyház
Újságírók a világból - Magyarországon
Fórum
Beszéljünk írókról!
Rá a kereszt árnyéka esett
Könyvespolcra
Lehet-e orvosi lexikon a Biblia?
Az Olvasó írja
Az iskolanővérek anyai szíve
Fórum
Az egyházközségi nővéreket elfelejtették föloszlatni
Fórum
Húsvéti úton jártak...
KISKÖZÖSSÉGEK - A DIKTATÚRA IDEJÉN
EU-csatlakozásunk és a kereszténydemokrácia
Interjú Kovács K. Zoltánnal, egykori kereszténydemokrata képviselővel
Fórum
Áprilisi levél
HÍVOM A CSALÁDOKAT
Szeretete határtalan határa volt Gölle
Újratemetik Fekete Istvánt
Ifjúság
A mátrix már a spájzban van
Euro-próba V.
Brüsszeli tanulmányutat nyert a győztes csapat
Mérföldkövek
Hangulatjelentések
Gyerekmaros-rajzpályázat
Programajánló
Az informatika és az internet védőszentjének emléknapján
Rejtvény
Kultúra
Ráérezni a görög lelkületre
Az orosz ortodox egyházi kultúra napjai
Fesztivál itt, fesztivál ott
A főváros és Miskolc nemes "vetélkedése"
Három Stabat Mater
Kaland a kispadon
Paletta
Mozaik
Szalézi szivárvány
Beszámoló a Magyar Szalézi Tartomány káptalanjáról
Csízike
Egy pap a képzeletbeli tájon túl
Boldog Batthyány-Strattmann László-dombormű Rómában
Focidöntő az Aranycsapat emlékére
Buzánszky Jenő: "Bennetek is lobogjon a tűz!"

 

Egy pap a képzeletbeli tájon túl

Földi útja hosszú volt, bár a vége igencsak hepehupás. Muszély Viktor kilencvenegy évet élt.


Önarckép

A temetésére invitáló gyászjelentés távirati stílusban ismerteti pályájának állomásait. 1913-ban született Erzsébetfalván, 1937-ben szentelték pappá Vácott, majd hitoktatóként, káplánként, lelkipásztorként, kórházlelkészként működött Kiskunhalason, Budapesten, Kartalon, Csongrádon, Dunaharasztiban, Kiskundorozsmán, Szolnokon és Harkakötönyben. 1987-től püspöki tanácsos volt, 1989-ben vonult nyugállományba, 1993-ban kapott tiszteletbeli kanonoki címet. S még egy röpke mondat szerepel a felsorolásban: művészi tevékenységet is folytatott.

E "mellékes" művészi tevékenység tartalmát szemlélve elénk tárul egy másik életmű. Az ismerősei elmondása szerint áldozatkész, fáradhatatlan igehirdető és kórházlátogató lelkész több száz, vegyes technikával készült képet hagyott maga után. Ceruza- és tusrajzok, akvarellek és olajfestmények láthatók kiállításismertető füzeteiben. Bámulatos, hogy minderre hogyan jutott ideje!

Első tárlata Szolnokon volt, nyolcvankét éves korában. Egy utcai rablótámadásban megsérült, s a bordatörés, illetve az azt követő bokatörés szobafogságra kényszerítette. Akkor rendezte össze a kiállításra való anyagot. Aztán még tizenegy tárlaton mutatkozott be, többek között Lakitelken, Budapesten, Kiskunhalason, Érden, Gyálon. Evangelizált és alkotott. Vasmisés jubileumán, 2002-ben pápai áldásban részesült. De ekkor már sokat betegeskedett, visszavonultan élt Máriaremetén.

A jó pap, a kiváló portrézó és tájképfestő, Muszély Viktor most elment. Ahogy az egyik kiállítási katalógusban írja: sokáig a legkedveltebb témája volt a képzeletbeli táj. S íme hát eljutott arra a tájra, mely minden képzeletet felülmúl...

Wessely

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu