A pápai nuncius az Új Emberben

Fotó: Brendan McMahon

Meglátogatta öccsét az idősebbik testvér. Hatvanadik születésnapját az Új Ember munkatársai között ünnepelte Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius. Ötvenkilenc éves fennállása alatt első ízben kereste fel szerkesztőségünket szentszéki nagykövet. Persze, túl sok alkalom sem volt rá, mivel a II. világháború végén hazánkat megszálló szovjet csapatok főhatósága nemkívánatos személynek nyilvánította Angelo Rottát, majd a hatalomra kerülő kommunista vezetés megszakította a diplomáciai kapcsolatot a Szentszékkel. A rendszerváltással nyílt ismét lehetőség arra, hogy a Szentszék és hazánk közötti ezeréves kapcsolat megannyi kötődésének ismét teret adjon a két állam közötti hivatalos diplomáciai kapcsolat.

Juliusz Janusz, a jelenlegi nuncius tanácsosként működött hazánkban 1990 és 1991 között, amikor a Szentatya Magyarországra látogatott. Angelo Acerbi érsek, az akkori pápai követ munkatársaként tapasztalta, miként éled újjá a katolikus egyház élete, és vele párhuzamosan hogyan jönnek létre a demokratikus intézmények. A szerkesztőségünkben tett látogatása alkalmával említést tett arról a három alapvető államközi megállapodásról, mely biztosítja hazánkban az egyház és az állam együttműködésének feltételeit. Az első ilyen megállapodás 1990-hez kötődik, és a diplomáciai kapcsolatokról, valamint a vallásszabadságról szól. Ennek alapján, valamint a magyar államnak a vallásszabadságról szóló törvénye értelmében szerveződtek újjá a magyar katolikus egyház központi intézményei, ismét megkezdhették működésüket a szerzetesrendek és kongregációk. A tevékenységükhöz szükséges ingatlanokban olyan közhasznú társadalmi feladatokat láthatnak el újra, mint a nevelés, az egészségügyi és szociális ellátás. Létrejöttek mindazok az egyesületek, melyek elkötelezett világiak vezetésével az élet megannyi területén képviselik a hívő emberek meggyőződését. A következő jelentős dátum az 1994-es megállapodás, mely a Katonai Ordinariátus felállításáról és a katonák lelkipásztori szolgálatáról rendelkezett, míg az 1997-es a katolikus egyház működéséhez szükséges anyagi háttér biztosítását szolgálta. A tárgyalások értelmében az egyház 2011-ig visszakapja az 1950-ben államosított ingatlanjainak a felét.

A másik ötven százalékból pedig egy alapot képez az állam, melynek kamatait évről évre folyósítja az egyház működésének a támogatására. Továbbá, a megállapodás értelmében, minden katolikus a személyi jövedelemadójának egy százalékáról az egyház céljaira, egy másik egy százalékáról pedig különböző civil vagy egyházi szervezetek célkitűzéseire rendelkezhet. A napokban létrejön egy vatikáni-magyar vegyes bizottság, mely ezen legutóbbi megállapodás aktuális kérdéseit fogja tárgyalni. Az állami delegációt Gulyás Kálmán államtitkár, míg a vatikánit értelemszerűen Juliusz Janusz apostoli nuncius fogja vezetni. Mint mondta, az eltelt közel tizenöt évben jó együttműködés alakult ki a kormányok és a Szentszék között. Megelégedéssel nyugtázta, hogy a magyarországi történelmi egyházak, a katolikus egyház nyomán hasonló megállapodásra törekedtek a magyar állammal.

Ezután kitért a sajtó szerepére, melynek módjában áll bemutatni, de elferdíteni is a tényeket. Hosszú éveken át tartó diplomáciai munkája során - különösen legutóbbi állomáshelyein, Ruandában és Mozambikban - Juliusz Janusz megtapasztalta, hogy a tömegtájékoztatási eszközök mekkora küzdelmet folytatnak a lelkekért. Latin-amerikai és más földrészekről származó szekták óriási pénzekkel finanszírozzák azokat a televízió- és rádióállomásokat, melyek az emberek vallási igényével visszaélve terjesztik nézeteiket.

Számos izgalmas és szomorú élményt mesélt a nuncius a ruandai tömegmészárlásokról, amelyek sajnos még ma is tartanak. Megtudtuk, hogyan jött létre a ruandai gyermekfalu, melyet Janusz nuncius a Szentatya óhajára, az Alfonso Lopez Trujillo bíboros irányítása alatt álló Pápai Család Tanáccsal együttműködésben építtetett. Trujillo bíboros Budapesten, az itteni nunciatúra építésének idején ismerte meg Msgr. Januszt, és tudatosult benne, hogy ő felvállalhatná a ruandai gyermekfalu építését, tehát felkérte az együttműködésre. A két év alatt fölépült ötven házban háromszáz árva gyermeknek lakást, iskolát és orvosi ellátást biztosítanak. Egy lengyel mérnök asszony egy szív alakú templomot tervezett, a szeretet és irgalmasság jelképét. Nehéz elképzelnünk itt, Európában azt a nyomort, amelyben az afrikai népek élnek, és talán figyelmeztetés ez számunkra, hogy közelgő uniós tagságunk csak akkor lehet boldog, ha nem csupán a gazdag nyugat-európai országok anyagi jólétének utolérésére törekszünk, hanem megőrizve vallási és kulturális értékeinket, igyekszünk szolidárisak lenni a nálunk szegényebbekkel. Látogatása végén Juliusz Janusz érsek egy emlékkönyvet ajándékozott az Új Ember szerkesztőségének Mozambikról és az ottani rendkívül modern apostoli nunciatúráról, melyet ugyancsak ő építtetett.

"Sto lat", éljen soká, száz éven át, köszöntöttük a vatikáni diplomatát, aki éppen a látogatás napján ünnepelte hatvanadik születésnapját. A nuncius atya egy kínai közmondást idézett, mely szerint az ember élete hetvenéves korban kezdődik. Eszerint még számos tennivaló áll Juliusz Janusz érsek előtt, hogy a közmondás értelmében a nagybetűs élet kezdetéhez érjen. Az apostoli nunciust segítse szolgálatában Szent József, akinek ünnepén Karol Wojtyla egykori krakkói érsek 1967-ben pappá szentelte, és Szűz Mária, akinek oltalma alatt, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján püspökké kinevezték. Az egyházi és a nemzetközi kapcsolatok építésében kísérje őt az isteni Gondviselés, hogy ezáltal a világ békésebb, istenfélőbb és testvériesebb legyen.

Papp Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu