Rá a kereszt árnyéka esett

Román és gótikus stílusú templomaink legtöbbször keletelt szentélyűek. Vagyis az ébredő nap "világol be" ablakukon. Erre már született jó néhány elmélet, egész teológiát köt hozzá a tudományos gondolkodás.

Valamiről kevesebbet hallani: a golgotai pillanatban Mária a kereszt alatt balról vagy jobb felől állt? A mézajkú doktor: Szent Bernát váltig állítja, csakis balról állhatott, mert Jézus, a "világ világossága" arcát a kereszten keletnek fordította, a Szent Szűz pedig észak felé, mivel a sötétség innen támad. Az égi Anya feladata elhárítani az emberektől a leselkedő ártalmat. A középkor szimbólumvilága erre is építhette eszményét, amikor templomokat emelt.

Damiáni Szent Péter úgy véli, Mária jobb felől nézte Fia szenvedését, és imádkozott a lator megtéréséért. Ezért talált meghallgatásra Dizmász, a jobb lator kérése, amikor így fordult Jézushoz: Emlékezzél meg rólam, ha országodba jutsz. A haldokló Krisztus megbocsátott a bűnbánó latornak, akinek nevét az evangéliumokban nem olvashatjuk, de már az ókeresztények ismerték.

Közép-európai hagyományok nyomán honosodott meg nálunk is Dizmász tisztelete, az első szentek egyikéé, akire - mint mondták - "a kereszt árnyéka esett", amitől meggyógyult és a Paradicsom polgára lett.

Költészet és legenda sajátságos, mély értelmű tartalmában a középkori jámborság hangoztatja: ahol Krisztus sebei virágoznak, kíneszközei felmagasztosulnak, ott a kegyelem bőven árad. Ezért látunk templomokban keresztfát, rajta szögeket, ostort, a szenvedés más golgotai eszközeit. Ugyanakkor középpontba kerül Jézus embersége, az igazi szenvedőé: nem átallotta, hogy emberi alakot öltsön és vállalja értünk a gyötrelmeket.

Dizmász, az Istenember legelső tanúságtevője hirdeti: nincs bűn, amelyet az Atya meg ne bocsátana, ha őszinte a bűnbánat.

A jobb lator a bűnbánók szentje, főleg Szlovéniában tisztelik így. Kérik, a halál órájában különösképpen legyen velük. Budán a Szent Anna-templom őriz Dizmász-képet. A Kálvária-tiszteletben elöljáró jezsuiták karolták fel Dizmász kultuszát. Vajon él-e még e név újabb keltezésű anyakönyvekben?

Tóth Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu