|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Kitárt kapuk és szívek Centenáriumi ünnepség a Budai Irgalmasrendi Kórházban A magyarországi Betegápoló Irgalmas Rend budai új kórháza megnyitásának százéves évfordulóját ünnepelték meghívott vendégek, régi és jelenlegi munkatársak részvételével szeptember 26-28-án Budapesten. A centenáriumi emlékünnepségen előadások hangzottak el - többek között - az Irgalmas Rend magyarországi történetéről, tevékenységéről, a keresztény szellemű gyógyításról. Ez alkalommal avatták fel Kozma Imre irgalmas rendi szerzetes, Fr. Paulus Kohler provinciális, Naszlady Attila professzor, főigazgató főorvos és a kórház dolgozóinak jelenlétében Lugossy Gyula szemészprofesszor, valamint az épület tervezőjének, Kiss István építészmérnöknek és Fligauf Ferenc műépítésznek az emléktábláját. A nagy tiszteletnek örvendő szemészprofesszor maga is részt vett az emléktábla-avató ünnepségen. A gazdag program szeptember 28-án, vasárnap a Mátyás-templomban megtartott ünnepi szentmisével zárult. Az első irgalmas rendi testvérek Buda visszafoglalásának idején jelentek meg Pesten, s tüstént hozzáláttak a betegápoláshoz. Alig százéves tevékenység után II. József a szerzetesrendek működését betiltó rendelete őket is érintette. 1806-ban Marczibányi István az irgalmas rendek javára tett alapítványa - amely kórházak fenntartása érdekében nekik juttatta a Császárfürdőt - tette lehetővé hivatásuk folytatását. A "régi" Irgalmasrendi Kórházban 1815-ben elkezdődhetett a betegápolás. A XIX. sz. végére a polgárosodó város megszaporodott lakosságának igényei szükségessé tették, hogy a rend egy új, nagyobb kórházat építsen. Kiss István építészmérnök tervei alapján, Fligauf Ferenc műépítész vezetésével "tízmillió tégla egymásra rakódott", s 1903. szeptember 29-án megnyithatták az új kórházat. A Betegápoló Irgalmas Rend karizmájának, a hospitalitásnak megfelelően a kórház kapuját átlépő betegeket a vendéget megillető tisztelettel, szeretettel és gondoskodással fogadták egészen 1950-ig, amikor megszüntették a szerzetesrendeket, és minden rendi kórházat államosítottak. "Egy ideig Kunfi Zsigmond Kórház volt az új állami intézet neve, majd 1951-ben a Lukács és Császár fürdők szintén államosított épületeiből létrehozott Állami Rheuma Kórházat egyesítve létrehozták az ORFI-t" - írja Dr. Gömör Béla, a kórház történetét feldolgozó munkájában. Az irgalmas rendi szellem, amely a kórház légkörét meghatározta, az itt dolgozó orvosok, ápolók által tovább élt a falak között, s a betegek is ezt a szellemiséget érezték. Olyan intézmény képe élt bennük továbbra is, ahol a test, a lélek, a szellem, vagyis az egész ember gyógyítását tartják fontosnak, ahol személyes, időt és figyelmet biztosító kapcsolat alakul ki orvos, ápoló és beteg között. Hosszas tárgyalások után - a törvény értelmében - a rend 2000-ben visszakapta a főépületet, valamint a "kis kórházat" a Frankel Leo út 5. szám alatt. "A kapunk tárva, a szívünk még inkább" hirdeti az irgalmasok hitvallása. Erre emlékeztetett Fr. Paulus Kohler provinciális is a centenáriumi ünnepségen. Hangsúlyozta: szívügye a rendnek, hogy Magyarországon mély gyökereket eresszen, mind jobban kifejthesse tevékenységét, s ezáltal a világ több mint 200 irgalmas rendi kórháza között a budai ismét mintakórház lehessen. Cser István
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|