Az igazi európaiság ismérvei

Konferencia a keresztény értékek és
az EU kapcsolatáról

A nyolc ország részvételével zajló Közép-európai Katolikus Találkozó keretében "Keresztény értékek az Európai Unióban" címmel konferenciát rendezett a püspöki konferencia titkársága szeptember 29-én Budapesten. A hazai és külföldi előadók arra világítottak rá, hogy Európa nem csupán földrajzi egység, hanem kulturális és értékrendi közösség is. Ennek a közösségnek az alakításában a katolikus egyháznak rendkívül nagy szerepe volt a múltban, és az lesz a jövőben is.

Európa az értékek válságának idejét éli, de az egyházban jelen lévő Krisztus ma is a remény forrása az egész kontinens számára. A krisztusi értékrend ugyanis magában foglalja azokat az alapvető erkölcsi értékeket is, amelyek minden ember szívében jelen vannak, amelyek a teljes emberség kialakulásának feltételei, és érvényesülésükkel minden ember javát szolgálják. Ezt fejezi ki a Közép-európai Katolikus Találkozó jelmondata: "Krisztus Európa reménye."

A kereszténység olyan értékközösség, amely képes az emberek és népek között megteremteni az összefogást és a békét. Ezért a keresztények nem mondanak le arról, hogy minden embernek hirdessék az Evangéliumot szóval és életük tanúságtételével.

Seregély István érsek, az MKPK elnöke megnyitó szavai után Mádl Ferenc köztársasági elnök levélben köszöntötte a résztvevőket. Szájer József fideszes képviselő, az Európai Unió alkotmányát előkészítő konvent tagja az alkotmányozási folyamatról adott tájékoztatást. A keresztény egyházak - a katolikus egyházzal az élen - szorgalmazzák, hogy az uniós alaptörvényben a kontinens keresztény gyökerei elismerést nyerjenek. A konventben azonban ez az álláspont egyelőre kisebbségbe szorult, így a keresztény értékek csak közvetett megfogalmazásban kerülhettek be az alkotmány tervezett szövegébe. A keresztény értékeket képviselő politikai erők - élükön az Európai Néppárttal - azonban sikereket is elértek az alkotmányozási folyamatban - mondotta Szájer József. - Ha a kereszténységre történő konkrét hivatkozás nincs is benne a jelenlegi tervezetben, benne van azonban, hogy Európa vallási gyökerei jelentős mértékben hozzájárultak a múltban és hozzájárulnak ma is kontinensünk életéhez. A vallásszabadság biztosításáról, valamint az unió központi szervei és az egyházak nemzetközi testületei közötti kapcsolatok intézményes formáiról is olyan megfogalmazások kerültek a tervezetbe, amelyek a keresztény egyházak számára kedvezőek.

Henrich Schneider német professzor A keresztény ember mint az EU polgára címmel tartott előadást. A katolikus hagyomány szerint az ember többféle közösség tagja egyidejűleg, ami megmutatkozik abban is, hogy az egyház egyszerre egyetemes és az egyes népek helyi kultúrájába beleágyazott valóság. Idézte XIII. Leó pápát, aki már 1894-ben megállapította, hogy Európában álbéke van a népek között, s a háborúskodások csak úgy kerülhetők el, ha a nemzetek létre tudják hozni az európai népek egységét. XII. Piusz pedig már a második világháború idején, a svájci példa alapján európai államszövetséget szorgalmazott, vagyis a népek újfajta közeledésében látta a kontinens békés jövőjének zálogát. A pápák, illetve a Szentszék az európai egységesülési folyamatot azóta is támogatják, de természetesen kritikai észrevételeiket is megfogalmazzák a valódi értékek védelmében.

Erdő Péter prímás érsek Értékközösség-e az Európai Unió? című előadásában azt hangsúlyozta, hogy Európa nemcsak gazdasági, hanem elsősorban kulturális és szellemi valóság. Ebben az értelemben Európa egyáltalán nem jelentheti csak az Európai Uniót mint politikai valóságot. Csak a zsidó-keresztény értékekben gyökerezve beszélhetünk "európaiságról", illetve a nyugati kultúráról, vagyis az EU-nak nincsenek sajátos, a zsidó-keresztény örökségtől független értékei.

Az emberi értékek sohasem az államtól származnak, és nem is hagyják magukat államosítani vagy az államtól korlátozni. Minden politikai alakulat, az egyes államok és az unió is a társadalomra támaszkodik. A társadalom viszont a kultúrától, a világnézettől és a vallástól nem választható el. "A laicizmus, illetve az egyházellenesség tehát nem lehet az új Európa alapja - hangsúlyozta a prímás érsek. - A tolerancia jelszava alatt nem szabad egészen más irányú törekvéseket követni."

A konferencia tanulsága: az unióban érvényesülő erős szekularizációs hatások ellenére az egyház bizalommal és reménnyel tekint az egyesülő Európa felé, de rámutat az aggodalmat keltő jelekre is.

Szerdahelyi Csongor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu