|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
"Nálunk azért valamivel jobb a helyzet" Az új bíboros az egyház unióval kapcsolatos feladatairól Seregély István érsek, a püspöki konferencia elnöke a Közép-európai Katolikus Találkozó budapesti rendezvényén felszólaló Erdő Pétert püspöktársai nevében köszöntötte abból az alkalomból, hogy előző nap II. János Pál pápa az általa kinevezett új bíborosok között őt is megnevezte. A konferencia szünetében rövid interjút adott az Új Embernek. Milyen új feladatot jelent érsek úr számára a bíborosi kinevezés? - A bíborosi kollégium a pápát a világegyház kormányzásában segítő legrangosabb testület. Ennek a segítségnek többféle formája lehet. Testületileg a konzisztóriumok keretében tanácsaival siet a Szentatya segítségére. Az egyház központi apparátusában is tevékenykednek bíborosok, valamint az egyes részegyházak élén. A bíborosok különleges hivatása, hogy a helyi és az egyetemes egyház közötti kapcsolatok megbonthatatlanságán őrködjenek. Mit tehet a magyar egyház, hogy az Európai Unió kibővítése keresztény szempontból is sikeres legyen? - Legfontosabb feladatunk a szomszéd népekhez való közeledés. Ezt kiválóan szolgálják a Közép-európai Katolikus Találkozó rendezvényei, mint ez a konferencia is. Egymás megismerése, a személyes kapcsolatok erősödése nemcsak a püspökök között, de a különböző lelkiségi mozgalmak és szerzetesrendek tagjai, valamint a hívek között - új alapokra helyezi a közép-európai népek viszonyát. Nagyon fontos, hogy ezeket a népeket soha többé ne lehessen egymás ellen kijátszani. Miközben szorgalmazzuk, hogy az unió alkotmánya a keresztény gyökerekre hivatkozzék, itthon is napirenden van az új magyar alkotmány kérdése. Gondolom, hasonló ellenállás várható itthon is a keresztény örökség elismerésével kapcsolatban... - Nálunk azért valamivel jobb a helyzet. Ugyanis kétharmados többséggel elfogadott törvényben (1990/IV) szerepel: az egyházak a társadalom értékhordozó tényezői. Vagyis van hivatkozási alapunk... Érsek úr előadásában azt mondta, hogy az Európai Uniónak védenie kell az alapvető emberi értékeket, amelyeket a kereszténység képvisel. Hogy ez valóban így legyen, mit kell tennünk? - Az egyház egész közösségének kell - intenzívebben mint valaha - az Európai Unió népeivel és kultúrájával párbeszédet folytatnia. Ezen párbeszéd legfontosabb területei lehetnek az iskolák, az egyetemek, és a politikusokkal a közélet más szereplőivel folytatott megbeszélések. Az EU a jövőben hogyan szolgálhatja leginkább a közösséget alkotó egyes népeket? - Az unió mint politikai valóság nem tud különböző elemekből egy saját, hivatalos világnézetet felépíteni. Népei társadalmi valóságának megfelelően a vallási közösségektől intézményesen elválasztva kell működnie, de tudnia kell erkölcsi kérdésekben ezekkel a közösségekkel együttműködni. Mivel gazdagíthatja az egyház a kibővülő unió életét? - Az egyház legnagyobb hozzájárulása a feltámadt Úrtól származó missziós küldetés komolyan vétele. Sz. Cs.
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|