Jövőnk a tét

Az egyház társadalmi tanítása és a mindennapi élet kihívásai volt a témája az Altern-csoport harmadik konferenciájának. A Zempléni-hegyvidék négyszáz lelkes zsákfalujában Hol a határ? címmel szeptember 19. és 21. között megrendezett találkozón mintegy hetven ember vett részt. Az Altern-csoport a Budapesti Közgazdasági Egyetemen Kindler József nyugalmazott professzor köré szerveződik. A fiatal szakemberek célja, hogy a katolikus társadalmi tanításra támaszkodva alternatív, vagyis az uralkodó irányzattól eltérő javaslatokat dolgozzanak ki, elsősorban a gazdasági élet vitatott vagy vitatható problémáinak megoldására. Ezeket teszik közzé lapjukban, a Kovászban, és különböző rendezvényeiken. Javaslataikat minden nyitott, gondolkodó embernek szánják, hívőknek és nem hívőknek egyaránt.

Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyés püspök megnyitóját az alternatív szó elemzésével kezdte. A napjainkra jellemző kényszerpályákkal szemben, melyek az adott kapitalista piacgazdaság szerkezetéből következnek, szükség van alternatív megoldásokra. Óvott viszont attól, hogy ezt a kereszténységre is kiterjeszszük. Alternatív kereszténységnek nincs helye. Sajnos, a felvilágosodás hatására sok keresztény alternatív kereszténnyé vált. Csak a neki tetsző hitigazságokat és erkölcsi törvényeket fogadja el. Ennek következtében meggyengül a keresztények öntudata, tartása és hitele. Odáig jutottunk, hogy a mai társadalomban a keresztény gondolkodás tényleg alternatívvá vált. Az egyház is sokat veszített tekintélyéből. Olyannyira, hogy az egyházi útmutatást nemegyszer még maguk a keresztények is a magánszférába történő beavatkozásnak tekintik, úgy érzik, hogy sérti szabadságukat, szabad döntésüket. Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben meg kell változtatni gondolkodásmódunkat. Olyan szemléletre, gondolkodásmódra van szükség, amely a hagyományos európai értékekre épül. Ezekkel a kereszténység ajándékozta meg földrészünket. A jövőnk, egyúttal Európa jövője a tét.

Goják János, a pécsi hittudományi főiskola tanára, a püspöki kar Justitia et Pax Bizottságának főtitkára az ember személyi méltóságáról szóló előadásában alapvető értékeinket a biológiai létezés szerkezetéből vezette le, Teilhard de Chardin evolúciós elméletét alapul véve. Abból a tapasztalati tényből indult ki, hogy az állatokat az önfenntartás és a fajfenntartás ösztöne vezérli. Ha az állat alkatánál fogva ennek nem tud eleget tenni, csoportot alkot. Az ember, akiben tudatosult az élet, és az egyedi létezés személyessé vált, állati őseitől örökölte az önfenntartás, az utódok létrehozása és felnevelése, valamint a közösségalkotás kötelezettségét, biológiai törvényét. Hiszen nem szűnt meg biológiai létező lenni. Mivel azonban értelemmel és szabad akarattal rendelkezik, módjában áll ezt a kötelezettséget elutasítani. Módjában áll az életet, az élet továbbadását, valamint a fennmaradásunkat, lelki kibontakozásunkat biztosító közösség rendezett életét szabályozó törvényeket, parancsokat megszegni. Holott az evolúció csúcsára jutott emberen múlik az emberiség, sőt földünk jövője. Ostobaságunk, vakságunk, felelőtlenségünk és primitív gondolkodásunk a pusztulásba vihet. Ennek a sötét jövőnek egyetlen alternatívája van: az evolúció "csúcsán" álló, önmagára istenként tekintő ember, visszatér Istennek a teremtésben elrejtett törvényeihez, amelyek a hit fényében válnak nyilvánvalóvá.

Erről a másik alternatíváról szóltak előadásaikban - a mindennapi élet területeire lebontva - az Altern-csoport tagjai, Baranyi Árpád,Dabóczi Kálmán és Kocsis Tamás. Azt boncolták, életünk mely területén van helye a pénz- és haszonelvű gondolkodásnak, és hol kell mindenképpen helyet biztosítani a személyes elköteleződés, a tékozló szeretet - gazdasági szempontból irracionális - világának.

G.J.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu