Cigánycsuk és mezei nyúl

A madarak között a kis rigófélék, a fülemülék, rozsdafarkúak, kékbegy és a többiek a kedvenceim, és ebbe a csoportba tartozik a kis cigánycsuk is. Idén március közepén találkoztunk először. Pilisjászfalu közelében, egy galagonyával borított domboldalon pillantottam meg a száraz ágon őrködő hímet. Nem sokkal később a párját is észrevettem.

Éppen egy pókot csípett el a még alig sarjadó fű között. A fekete fejű, fehér nyakfolttal ékes hím közeledtemre odébb szállt, majd a levegőbe emelkedett és a magasban egyhelyben röpködve, táncolva énekelni kezdett. Tudtam, hogy a figyelmeztetés nekem szól, oldalt kanyarodtam, és csak messzebbről távcsöveztem a már újra korábbi leshelyén üldögélő madarat. Láthatóan megnyugodott, hogy sikerült elkergetnie választott területéről.

Legközelebb egy hónap múlva, áprilisban jártam azokon a dombokon, és a korábbi helyen ismét találkoztunk. Az idei hideg tavasz miatt a költések általában késtek, a cigánycsukok sem etettek még, a hím egy kinyúló száraz ágon ülve énekelgetett. Párját nem láttam. Valahol a közelben, fű közé rejtett fészkében a tojásokat melengette. Ezúttal messzebb álltam, a hím éppen ezért nem sokat törődött velem, nyugodtan vadászgatott. Félrehajtott fejjel figyelt maga alá, időnként a fű közé szállt és ilyenkor egy-egy pókkal, apró bogárral mindig kevesebb lett Pilisjászfalu környéke. Már éppen tovább akartam menni, amikor a madár viselkedése hirtelen megváltozott. Izgatottan csettegni kezdett, farkát idegesen mozgatta ide-oda, és valahová a bokor mögé figyelt. Egy galagonya mellé húzódtam és vártam. A cigánycsuk egyre izgatottabb lett, átszállt egy másik bokorra, és még hangosabban csettegett. Nem lepődtem volna meg, ha egy a faluból elkóborolt macskát látok, de helyette a bokor mögül előbukkant egy békésen ugráló mezei nyúl. Megállt, körülnézett, szimatolt egy kicsit a fű között, aztán rágcsálni kezdett. Valószínűleg közel lehetett a fészekhez, mert a cigánycsuk egyre izgatottabb lett. Fölé repült, de hiába lebegett a feje felett, a nyúl nyugodtan tovább majszolt. Talán észre sem vette a hozzá képest parányi madarat. Időnként megbillentette hosszú füleit, majd, talán mert meghallott valamit, két lábra ágaskodott. Ezt látva a cigánycsuk magánkívül volt izgalmában. Vészkiáltásokat hallatva most már szüntelenül a nyúl felett repkedett. Mulattam rajta, hiszen ha valakitől, a nyuszitól igazán nem kellett féltenie a fűben lapuló tojásokat. Az közben újra rágcsálni kezdett, majd a cigánycsuk nagy megkönnyebbülésére tovább ugrált. Egy ideig még láttam fűből kivillanó hátát és füleit, aztán eltűnt. A cigánycsuk a legmagasabb bokor csúcsára szállt, onnan figyelt utána, majd megnyugodva kedvenc őrhelyére tért vissza. Énekelt néhány strófát, ezzel jelezve párjának, hogy a veszély elmúlt, már semmitől sem kell tartania. Büszkén billegett a szél hintáztatta ágon, meg volt győződve róla, ő volt az, aki a nyulat elkergette.

Schmidt Egon

Fotó: Bécsy László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu