|
|
Homíliavázlat A lelket ki ne oltsátok! A Genezis a teremtés leírásakor arról biztosítja az emberiséget, hogy Isten Lelke lebegett a vizek felett (Ter 1,1-3). E szavak elegáns exegézise ezt jelenti: Isten mindig ellenőrzése alatt tartotta a káoszt. Ezért lett a szent könyv által említett tohuvabohuból, vagyis az alaktalan és üres földből, mely sötéten meredt a mélység felett: kozmosz. Jézus e csodálatos isteni művet mint állandó szükséges folyamatot emlegeti, amikor azt mondja: a Lélek az, ami életet ad. Inti is a szabad akarattal rendelkező teremtményeit: a Lelket ki ne oltsátok. Egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy mennybemenetele után elküldje Isten Szentlelkét.
Igen, mert a sátáni és oktalan, önállóságra törekvő emberi erők éppen a lelket igyekeznek kihagyni. Szemünk előtt játszódnak le ezek az elkeserítő törekvések. Néhányat hadd említsek ezekből. Henri Boulad atya Optimizmus című írásában így fogalmaz: "Úgy látszik, mintha a média manapság bizonyos betegségben szenvedne. Szinte teljesen figyelmen kívül hagyja a pozitív dolgokat. Beszámol botrányokról, erőszakról, balesetekről, gazdasági válságokról és politikai harcokról." (Magam hozzáteszem: az élet áldott, istenadta, gyönyörű erőterét pedig, mely gyerekek nemzésére és két fiatal szeretetteli kötelékének megszentelésére adatott, gyümölcstelen és haszontalan élvezeti cikké alacsonyítja.) Boulad atya így folytatja: "Mi pedig fokról fokra megmérgeződünk, és előbb-utóbb pesszimista érzés lesz úrrá rajtunk. A modern emberben neurotikus tudat fejlődik ki. Úgy éli meg, hogy az ember bukásra van ítélve, a világ pedig el fog tűnni." A féligazságokat és hazugságokat tartalmazó reklámok, az emberi bűnöket szenzációs hírré transzformáló "tájékoztatás" veszedelmes tömegpszichózisok rabjává teszi a gondolkodásra hivatott embert. Abortál, zavaros élettársi viszonyok között vergődik, az istentelenség idétlen és felelőtlen sulykolásába pedig beleroppan, hiszen képtelen értelmezni a szükségképpen megjelenő élethelyzeteket: szenvedést, csalódást, a bűnök sötét semmijeit és a halált. - A Lelket ki ne oltsátok! - hangzik a drága Üdvözítő biztató szava ebben az összerogyni készülő világban. Rengeteg az áldozata e léleknélküliségnek. Naponta látom őket az öngyilkosok áldozataival találkozva és a szenvedők válaszokért esedező riadt szemében. Pünkösd ünnepén hadd emlékeztessem szegény félrevezetett magyar testvéreimet Jézus ígéretére: Elküldöm nektek az igazság és szeretet Lelkét. Ő majd megtanít titeket a teljes igazságra. Megvigasztal és meggyógyít mindenkit, még azokat is, akik értelmetlennek látják életüket. A Lélek él. Most is ott lebeg a káosz felett. Fogadjátok be, és akkor csodálatos harmónia gyógyít meg titeket. Hol és hogyan kell e fenséges Szentlelket és az ő ajándékait befogadni? Közelítsük őket az emberi lélek képességein keresztül. Első az értelem. Szárnyalni szeretne, de megcsonkítják szárnyait. És íme a gyógyító, a vigasztaló Szentlélek kiszabadítja. Négy ajándékot kínál fel számára, hogy bátran, szabadon gondolkodjék. Az értelem és a tudomány ajándékával képessé teszi a hitigazságok elfogadására. Nem megértésére, hanem elfogadására. Magam tapasztaltam meg ezt. Frontszolgálat és donyeci fogság után, a sok szenvedést és őrültséget megtapasztalva kezdtem tanulni a teológiát. A rengeteg kérdésre, kételyre fényes választ kaptam, melyek megnyugtatnak mind a mai napig: az értelem, a tanács, a bölcsesség és a tudomány ajándékai által. A Lélek ezeket állandóan beleleheli az életbe. Alkalmassá kell tenni magunkat befogadásukra. Nem állhatunk le a tanulással, okos könyvek olvasásával és a Biblia szeretetével. Ha pedig akaratunkat tömegpszichózisok torzítják, a lelkierő ajándéka áll rendelkezésünkre. És hogy kigyógyuljunk az istenbírálatokból és az emberek megvetéséből, az Úr félelme és a kegyelet ajándéka áll rendelkezésére érzelmi világunknak. Mi megnyerésük titka? A tiszta, fegyelmezett élet, a szentségek vétele és a személyes beszélgetések a Szentlélekkel. Ez a pár sor is íme az ő kedves üzenete mindannyiunknak ezen a gyönyörű ünnepen. Kerényi Lajos
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||