Jezsuita álom

A Faludi Ferenc Ház tíz éve

Tíz évvel ezelőtt, 1992 októberében nyitotta meg kapuit a budai Pasaréten a jezsuiták Faludi Ferenc Háza. Nem tévedés, valóban megnyílt ez az épület, hiszen - jóllehet bármely más rendházhoz hasonlóan ide sem lehet csak úgy "besétálni" - számos olyan műhelynek ad otthont, amelyben nem csak a Jézus Társaság tagjai tevékenykednek: akik itt élnek és dolgoznak, valóban nyitottak a világra.

Szabó Ferenc és Nemesszeghy Ervin jezsuita, Angelo Acerbi pápai nuncius és Kada Lajos érsek az 1992-es házavató ünnepségen

Az indulástól fogva ma is itt működik A Szív újság és a Távlatok című folyóirat szerkesztősége, helyet kapott a házban a Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet, illetve néhány esztendeig szintén a Faludi Ferenc Házban volt az Európai Katolikus Információs Központ (OCIPE) magyar irodája, és a mai napig itt található a felnőttképzéssel foglalkozó Faludi Ferenc Akadémia központja is. A szomszédos Szent Imre Házban élnek jelenleg a jezsuita rend novíciusai.

A fenti műhelyeket a rendszerváltozás óta hazánkban is újra hivatalosan működő szerzetesrend addig külhonban élő és dolgozó tagjai indították el. Ezzel valóra vált az az álmunk - mondja Szabó Ferenc jezsuita atya, aki 1992 óta lakója a háznak -, amelyet még a szétszóratás idején, 1969-ben fogalmazott meg a rend hajdani tagja, a neves teológus, Boros László. Ennek az álomnak az első kulcsszava az információ. Csakugyan törekedtünk arra, hogy kapcsolatban maradjunk "a magyar valósággal", azért, hogy alkalmas időben valóban tudjunk segíteni. Az infiltráció a szellemi-lelki segítség magyarországi beszűrődését jelentette. Ez elsősorban a sajtón (könyvek, illetve többek közt a Szolgálat című folyóirat), valamint a Vatikáni Rádió magyar adásán keresztül valósult meg.A Boros László által megjelölt harmadik kulcsszó - emlékezik Szabó Ferenc - az institut, amely egy intézet létrehozásának tervére utalt: arra, hogy a külföldön létrehozott műveket egyszer - ha Magyarország felszabadul - talán össze lehet fogni, és megalakulhat egy jezsuita központ. Ez az intézet valamiképpen a Faludi Ferenc Házban öltött testet, amely immár tíz éve szolgálja az egyházat és a társadalmat. Jóllehet öregszünk, de győzzük. Akik itt lakunk, csaknem mindannyian nyugdíjasok vagyunk, de a pihenés ideje még nem érkezett el számunkra: mindenki legalább két ember helyett dolgozik - tanít, lelkipásztorkodik vagy újságot szerkeszt.

Felnőttképzéssel a jövő társadalmáért, kultúrájáért

A Faludi Ferenc Akadémia felnőttképző programok és műhelyek szervezésére jött létre 1994-ben. Magyarországon ma különösen szükséges a fiatalok és felnőttek továbbképzése, amely szándékunk szerint nemcsak a szakmai tudásra, hanem az általános műveltség és a személyiség fejlesztésére is kiterjed - mondja Nemeshegyi Péter, az intézet igazgatója.

A harminc esztendeig tartó tokiói tartózkodás után a kilencvenes években hazatért jezsuita atya fontosnak tartja, hogy a Faludi Akadémián belül működő két terület munkáját világi helyettesei koordinálják: a társadalomtudományi témáknak Szigeti Szabolcs, a kulturális és kommunikációs műhelyeknek pedig Kovács Ákos a felelőse, az intézet irodavezetője Karczub Gyula. Ez is azt a szellemiséget tükrözi, amelyet egy hat évvel ezelőtti általános rendi gyűlés egyik határozatában fogalmaztak meg a jezsuiták a világi munkatársakkal való együttműködésről. Ennek az volt az újdonsága, hogy míg korábban hagyományosan a világiak közreműködéséről beszéltek például a lelkipásztori munkában, addig e határozat arra is buzdítja a Jézus Társaságának tagjait, hogy ők csatlakozzanak a világi munkatársakhoz. Ennek értelmében - mondja Nemeshegyi Péter - egy jezsuita iskolának is lehet "világi" igazgatója, a szerzetesek a sajátos lelkiséget, a szellemi hátteret biztosítják. A Faludi Akadémia többek között ezen az úton haladva is igyekszik megvalósítani a II. vatikáni zsinatnak az Isten népéről, minden Krisztus-hívő együttmunkálkodásáról szóló gondolatait.

A programokról szólva Nemeshegyi Péter atya a különféle műhelyekről számolt be, amelyek igencsak időszerű kérdésekkel foglalkoznak. Az Európai Unióval kapcsolatban ma már elsősorban nem a csatlakozás ténye, hanem Magyarország tagságának a minősége az elsőrendű kérdés: vagyis az, hogy mi lesz akkor, ha már beléptünk a közösségbe. Ezért jött létre egy olyan műhely a Faludi Akadémia társadalomtudományi programján belül, amely a keresztény értékrend és társadalmi tanítás szemszögéből vizsgálja és értékeli az integráció folyamatát. A szociálpolitikával foglalkozó műhely a társadalombiztosítás átalakításának etikai és technikai kérdéseit kutatja. Egy harmadik munkaközösség fő témája a vallás-, az ifjúság- és az értékrend-szociológia. Emellett az akadémia indított egy továbbképzést nonprofit szervezetek - például plébániák - munkatársai számára jogi, gazdasági, média- és egyházismereti témákról.

A Faludi Akadémia - mondja Nemeshegyi Péter - nem nagyszabású előadások és konferenciák szervezését tekinti elsőrendű feladatának, hanem e műhelyek munkájának támogatását és szervezését. Egy mégoly jól sikerült konferencián elhangzott előadásokat is csakhamar elfelejtik az emberek. Ennél jóval fontosabb a képzés: az, hogy hivatás- és küldetéstudattal, ugyanakkor szakképzettséggel is rendelkező emberek munkálkodjanak az érintett területeken is.

A kultúra és kommunikáció szekcióban öt éve működik egy 2000 óta az Oktatási Minisztérium által akkreditált filmesztétikai kurzus középiskolai tanárok részére. Évről évre megrendezik az amatőr videofilmesek fesztiválját - a közelmúltban immár hetedik alkalommal ítélték oda ennek díjait. A filmszemle idei témája A lábmosás volt, amelyet Nemeshegyi atya szerint az alkotók időnként igencsak messziről közelítettek meg, de több film nagyon érzékeny szemmel a mai Magyarország súlyos kérdéseivel - például a hajléktalansággal, az alkoholizmussal, illetve a cigányság beilleszkedésének nehézségeivel - foglalkozott. Az akadémia igazgatója elmondta, hogy évről évre több alkotás érkezik, amelyeknek a színvonala is mind magasabb. Emellett filmklub és iskoladráma-diákszínjátszó program is indult az utóbbi években.

Ha végleg kiöregszem - mondja mosolyogva Nemeshegyi atya -, csak a Jóisten tudja, ki fogja folytatni a jezsuiták részéről a Faludi Akadémia vezetését, hiszen legalább egyvalakinek mégiscsak kell itt lennie közülünk. Amikor erről írtam a rend generálisának a működésünkről szóló kötelező beszámolómban, ő így válaszolt: Ezen egy kicsit lehet ugyan nyugtalankodni, de bízzuk az Úristenre, ő majd - ha akarja, hogy megmaradjunk - gondoskodik a folytatásról. Valójában vajon mit tudunk mi előre megtervezni...?

Szigeti László

A Faludi Akadémiával, képzéseikkel kapcsolatos minden információt meg lehet találni nemrég nyílt honlapjukon: www.faludiakademia.hu

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu