Uj Ember

2002.10.20
LVIII. évf. 42. (2829.)

1956 - a kommunista önkény ellen.
Ezek a fiúk köteleznek minket...

Főoldal
Címlap
Tartsd meg, Isten, Szentatyánkat!
Hálaadás a pápáért a Mátyás-templomban
Új templom Fatima Csillagának
Soroksár-Újtelep ünnepe
A missziós munka szükségessége
Áldd meg, Uram, Magyarországot!
Furcsa gyülekezet
Lelkiség
Ne kössünk bele...
Évközi 29. vasárnap
A pápa felajánló imája a Fatimai Szűzhöz
Lelkiségi mozgalmak - a Gondviselés ajándékai
Közösségek, lelkiségi mozgalmak
A hét liturgiája
(A év)
Katolikus szemmel
Újra itt vannak a verbiták
Világi szemmel a budatétényi missziósokról
"Antiszociális" törvény
Nobel-díj után
(ezerötszáz gyors)
Az Andrássy út 60. szelleme - és gyakorlata
Tiltakoznak az asszonyok
Lapszél
Újraolvasom
Élő egyház
KÉSZ-zarándoklat Márianosztrára
Élő egyház
Ökumenikus vesperás a pápa vezetésével
Nem vezetik be a modern görög nyelvet
Az argentin főpásztorok üzenete a nemzethez
Fórum
A harmadik királyi városban
Az OEMT ankétja Óbudán
Csak lélekben lehettem ott a temetésén
Megemlékezés Tegzes György egyházzenészről
Világító szavú bencés
Új vallási sáv a Duna Televízióban
Fórum
Néhány hamis mítoszt is eloszlattak...
Nyílt nap a szombathelyi Szent Norbert Gimnáziumban
"A munka nem a szükséges rossz"
Családfesztivál Zalaegerszegen
Premontreiek
Fórum
Missziós lelkülettel
A ferences nővérek mindenhol otthon vannak
Jó pásztorok, nem béresek voltak
A háború utáni Magyarország - ahogy a püspökök látták
Fórum
Jezsuita álom
A Faludi Ferenc Ház tíz éve
Lux Hominis - Az Ember fénye
Szakrális Művészeti Fesztivál Budapesten
A Káldi-Biblia "feltámasztása"
"Ünneptorlódás"
Ifjúság
A Szentírással barátságban
Krakkói jegyzetek
Hármas befutó
"Üzenetek" a kerekesszékből
Tudatformáló előadásokat tartanak nem sérült diákoknak
Rejtvény
Hat és tizenkét év közöttieknek
Kultúra
Levél Bécsbe
Napló
(részlet)
Kirándulás a múltba
A magyarok
Mozaik
Mise Rómában - Magyarok Nagyasszonya tiszteletére
Francia kitüntetés Papp Tamásnak
Juhász Judit Pethő-díjas
Őszi madárcsapatok
Kápolna a lőszerraktár helyén

 

Furcsa gyülekezet

Nehéz dolog a katonaélet. Mindenféle veszélynek vannak kitéve, akik ezt a szép hivatást választják. És nemcsak a tüzérek, a repülősök, hanem még a katonazenészek élete sem mentes a leselkedő stresszhelyzetektől. S ne gondoljuk, hogy csak háborús időkben igaz ez. Békében is. Mert most, ugye, béke van - de nem a szívekben. Ott háború zajlik, a katonaságon belül is.

Szerencsére azonban a jogállamiság lehetőségeivel a katonák is élhetnek, és így talán orvosolható az őket ért sérelmek némelyike. Például az, amelyiktől a veszprémi légvédelem négy hivatásos zenésze január óta szenved.

Mert borzasztó dolog történt velük. Egy esetben - parancsra - úgy kellett viselkedniük, mint a hívőknek... És ők, úgy tűnik, nem azok, vagy másféle hívők. Rettenetes.

Képzeljük bele magunkat a helyzetükbe! A doni áldozatok emlékére a honvédség ünnepi megemlékezést tartott január 13-án Sitkén. A történelmi egyházak is képviseltették magukat, s az ünnepség részben a katolikus templomban zajlott. A történelmi zászlók kíséretében, díszmenetben vonultak be a résztvevők a templomba. A kirendelt húszfős katonazenekar tagjai az oltár közelében már korábban elfoglalták székeiket. A zászlók és az ünnepségre érkező személyiségek köszöntésére a templomot megtöltő helybeliek mind felálltak, a zenészek azonban tovább üldögéltek.

A plébános - a panaszukkal bírósághoz forduló négy zenész szerint - lelki terrort gyakorolt rájuk azzal, hogy intett nekik, álljanak fel ők is. Ez emberi méltóságukban mélyen sértette őket. Máig nem tudtak napirendre térni a "megalázó helyzet" felett. Hogy úgy kelljen csinálniuk, mintha hívők lennének... Nem a papot vádolják a történtekért, hanem katonai elöljáróikat, akik ilyen helyzetbe hozták őket, és fejenként félmillió forintos kártérítést követelnek a honvédségtől. A minap tárgyalta az esetet a veszprémi munkaügyi bíróság, amely tanúként megidézte a helybeli plébánost is. Ítélet még nem született, mivel további tényfeltárásra van szükség az igazság kiderítésére. A felperesek ügyvédje indítványozta, hogy a következő tárgyaláson nézzék meg a megemlékezésről készült videofelvételt. A honvédség képviselője meg azt firtatta, milyen elszenvedett gyötrelmekről van is szó. Talán arról - gondolom -, hogy a tisztesség mindenkitől megköveteli az elemi alkalmazkodást és udvariasságot. Hogy ha valahová elmegyek, ott a "háziak" szokásaihoz igazodom, és nem akarok botránkozást kelteni. - A magam részéről mindenesetre sajnálom szegény katonazenészeket. Furcsa egy gyülekezet lehetnek...

Szerdahelyi Csongor

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu