|
"Antiszociális" törvény Közös levélben fordult a katolikus, a református és az evangélikus egyház szeptember 26-án Csehák Judithoz, hogy vonja vissza a szociális törvény módosítására irányuló javaslatot. "A rendelkezésünkre álló rendkívül rövid idő alatt a tervezetet áttekintve döbbenten állapítottuk meg, hogy abból az egyházaknak - más törvényekben, nemzetközi szerződésben, illetve a kormánnyal kötött egyedi megállapodásban - biztosított alapjogok, bizonyos területeken pedig az egyházak autonómiájából adódó kedvezmények kikerültek... Gondolni sem merünk arra, hogy ez az egyházak alapjogait csorbítani szándékozó tervezet tudatos, a kormány programjával és egyházpolitikájával összhangban lévő lépés volna, már csak azért sem, mert a választásokat követően a miniszterelnök úr és az MSZP elnöke egyaránt biztosított bennünket arról, hogy az új kormány is számít az egyházak eddigi munkájára, és az egyházakra vonatkozó törvényeket nem kívánják módosítani. Annak reményében, hogy a jogszabályalkotó munka során Miniszter Aszszony munkatársai figyelmét elkerülték a hatályos törvényekben foglalt előírások, kérjük, hogy a tervezetet viszszavonni, és az egyházakra vonatkozó hatályos szabályokat meghagyni szíveskedjék. Tájékoztatjuk, hogy jelen levelünket megküldtük Bárándy Péter igazságügyi miniszter úrnak is." A levelet aláírta Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Bölcskei Gusztáv püspök, a Református Zsinat lelkészi elnöke és Szebik Imre evangélikus elnök-püspök. A tervezet ellentétes Medgyessy Péter kormányfő ígéreteivel. Semjén Zsolt képviselő (Fidesz), az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának alelnöke úgy nyilatkozott, hogy az egyházak törvényes jogai és alkotmányos autonómiája elleni eddigi legsúlyosabb támadásnak tartja a szociális törvény tervezett módosítását. "A tervezet legfőbb hibája az, hogy kiszolgáltatja az egyházi szociális alapellátást az adott önkormányzatok pillanatnyi politikájának." A javaslat szerint szociális alapellátást egyházi szervezet csak akkor folytathat, illetve hozhat létre, ha erre az ellátási kötelezettséggel rendelkező önkormányzattal ellátási szerződést köt. "Ilyen ellátási szerződést pedig az önkormányzatnak csak akkor kell kötnie, ha saját intézményeivel nem látja el a feladatot, ráadásul az önkormányzat határozza meg azt is, hogy az általa kapott normatívából milyen összegű térítést ad a feladatot átvállalónak." A tervezet megszünteti az Egyházi Fenntartók Tanácsát, ugyanakkor a szociális létesítményeket fenntartó egyházak véleményét semmilyen egyéb szervezetben nem veszik figyelembe, így az egyházak nem lennének tagjai az újonnan létrejövő Szociálpolitikai Tanácsnak sem. Eddig az egyházi szociális létesítményekben dolgozók továbbképzését az egyházi módszertani intézmények szervezték, és az adatok nyilvántartását is ezek vezették, utóbbi feladatot azonban a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet venné át. "Végeredményben az állampolgárok szabad intézményválasztását korlátoznák, szöges ellentétben Medgyessy Péter folyamatosan hangoztatott ígéreteivel, hogy nem sértik meg az egyházak szabadságát és szerzett jogait" - fogalmaz nyilatkozatában Semjén. Véleménye szerint a tervezett módosítás a jogállamisággal összeegyeztethetetlen módon ellentétes más, hatályos törvényekkel, a kormány és a protestáns egyházak közötti megállapodásokkal és nemzetközi szerződéssel, többek között az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodással is. Semjén Zsolt Harrach Péterrel módosító javaslatokat nyújt be az Országgyűléshez. "Ha a kormánytöbbség áterőlteti jelenlegi elképzeléseit", akkor nemzetközi és jogi lépéseket sem tartanak kizártnak, hiszen alkotmányos alapelv, hogy szerződést törvénnyel módosítani nem lehet. (MTI/MK)
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|