A harmadik királyi városban

Az OEMT ankétja Óbudán

Az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács őszi ankétját Óbudán, a harmadik középkori királyi városban rendezte meg.

Az óbudai Szent Péter és Pál-templomban Khirer Vilmos plébános fogadta az ankét résztvevőit. Az épületet Farbaky Péter, a Kiscelli Múzeum igazgatója mutatta be. A templom 1744 és 1749 között épült a Zichyek támogatásával, az építkezést a magyarországi barokk építészet egyik jelentős kismestere, Paur János György vezette, a belső berendezés és díszítés a budai származású Bebo Károly, valamint Fogel Gergely festő műve: a szószék és a diadalív jobb oldalán elhelyezett Borromei Szent Károly-oltárkép kiemelkedő jelentőségű alkotás. Az északi oldal középső mellékoltára az egykori trinitárius templom főoltára: a kiscelli Mária-oltár.

Ennek a kegyoltárnak regénybe illő múltja van. A Zichy-család különösen tisztelte a mariazelli Szűzanyát. Zichy László és Péter 1702-ben a kegyszobor másolatát óbudai kastélyukban helyezték el. 1724-ben a szobornak külön kápolnát építettek, majd a kegyszobor Zsámbékra került. 1760-tól a trinitáriusok templomának főoltárát díszítette. Amikor II. József császár 1783-ban a szerzetesrendek feloszlatásakor a kiscelli kolostort is kisajátította, a kegyszobrot Kühtreiber Antal óbudai molnár árverésen 200 forintért megvásárolta, és azt az óbudai plébániatemplomnak ajándékozta.

Óbuda múltjáról és jelentőségéről mára csak a régészeti feltárásoknak köszönhetően napvilágra került leletekből és az épületek nehezen értelmezhető falaiból, alaprajzából alkotható meglehetősen szerény kép, amelyet a plébánia Péter-Pál-házában elhangzott előadások egészítettek ki. Póczy Klára régész a római korszak, Aquincum emlékeit, történetét, a régészeti feltárásokat ismertette. Az óbudai Árpád híd alatt feltárt katonai amfiteátrum évszázadokon át - még romjaiban is - meghatározó képe volt a városnak, így a XVII-XVIII. századi látképeken is ábrázolták. Honfoglaló elődeink a katonai város helyén telepedtek le, továbbra is használták a dunai átkelőt és a még meglévő római utakat. A mai Nagyszombat utcai amfiteátrumban emelkedett Árpád társfejedelmének, Kurszánnak a vára. Óbudát Anonymus még a XII. század végén is Attila városának tartotta, nyilván a még felszínen lévő római romok miatt.

Bertalan Vilmosné a középkori királyi, illetve királynői székhelyet, annak régészeti feltárását mutatta be. Esztergom és Székesfehérvár mellett fokozatosan a XII. század végétől vált az ország új központjává Óbuda. A mai főtér területén állt a Szent Péter prépostság, amelyet Orseolo Péter vagy maga Szent István király alapított. 1198-ban Imre király az esztergomi várban lévő királyi házat és az épülőfélben lévő királyi palotát átadta az érseknek, és budai rezidenciáját a mai Kálvin-közben, a református templom és a Kós Károly által emelt paróchia területén építtette fel. 1343-tól vált Óbuda a királynéi udvartartás központjává, amikor azt Nagy Lajos király édesanyjának, Erzsébet királynénak ajándékozta. Az özvegy nagyszabású építkezésekbe kezdett. Megalapította a palotától délre a klarisszák Szűz Mária-kolostorát, ahol végső nyughelyet is talált. A hatalmas kiterjedésű épületegyüttest a lakótelep építése során, 1973-ban tárták föl.

Farbaky Péter Óbuda barokk kori emlékeiről, a Zichyek építkezéseiről tartott előadást. 1698-ban II. Zichy István sváb telepesekkel népesítette be a várost. Műpártolásuk fontos emléke a már említett egykori trinitárius kolostor, amely ma a Kiscelli Múzeumnak ad otthont.

Az előadások után a résztvevőket Varga Imre szobrászművész fogadta Laktanya utcai gyűjteményében. Újj Irisz múzeumigazgató vezetésével megtekintették a Zichy-kastélyban berendezett helytörténeti kiállítást, majd Rácz Gábor óbudai műtermében a Szent Lukács céh művészcsoport kiállítását nézték meg. A céhben dolgozó művészek főleg az új liturgikus terek kialakításában vállaltak részt: munkájuk egy része a Szőlő utcai Jó Pásztor-templomban is látható. A nap méltó lezárása volt a nevezett templomban bemutatott közös szentmise és a kripta megtekintése, amelyben az esztergomi Keresztény Múzeum mecénásainak, San Marco hercegnek és feleségének, Nákó Miléva grófnőnek a földi maradványai nyugszanak bronzkoporsóban.

Nagy Györgyi

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu