Jó pásztorok, nem béresek voltak

A háború utáni Magyarország - ahogy a püspökök látták

A második világháború utolsó időszakában a magyar püspöki kar nem tudott konferenciát tartani. Több mint egy esztendő múlva, először 1945. május 24-én, a háború magyarországi befejeződése után másfél hónappal nyílt erre először lehetőség. Az Actio Catholica budapesti tanácstermében találkoztak. A tanácskozás terjedelmes jegyzőkönyve hat évtized után is érdekes és izgalmas olvasmány. Az ország a szovjet megszállás első hónapjaiban, a háborús pusztítások következtében rendkívül nehéz helyzetben volt. A Vatikánnal minden kapcsolat megszakadt. Ilyen körülmények között kellett a püspököknek a számtalan megoldásra váró kérdést napirendre tűzniük. A magyar egyház vezetői e súlyos helyzetben kiválóan jártak el: helyzetelemzésük, döntéseik mai szemmel is helytállóak voltak. A Serédi bíboros halálát követő esztergomi széküresedés miatt (Mindszenty József ekkor még veszprémi püspök volt) a kalocsai érsek, Grősz József elnökölt a konferencián. Az ülésen nyolc megyés főpásztor és két káptalani helytartó volt jelen.

A Vörös Hadsereg

A püspökök szerint a háború vihara az egyház szempontjából könnyebben zúgott át a fejünk felett, mint várni lehetett. A vallás gyakorlását, a papok szabad mozgását, az istentiszteletek megtartását a szovjet hadsereg mindenütt biztosította. "Ezt készségesen és köszönettel ismerjük el... egyházi személyek bántalmazása és templomi fosztogatások fordultak ugyan elő de... ezek egyéni akciók voltak, és a parancsnokságok szándéka és kifejezett parancsa ellenére történtek".

Szomorúbb a helyzet - állapították meg - a trianoni határokon túli, 1938 után az anyaországhoz visszacsatolt területeken. Itt sok helyen a bosszú dolgozott, amely papok meggyilkolásában és kiutasításában is megnyilvánult. A magyar papság háború alatti viselkedéséről a következő tömör megállapítást tették: "Papjaink a megpróbáltatások kereszttüzében általában jó pásztornak bizonyultak, és nem béresnek".

Földosztás

"Régen a háborúkat járványok követték, újabban forradalmak. Hazánk is forradalmi lázban ég." Olyan intézkedések születtek máris, amelyek a legsúlyosabban érintik az egyházat. Az ideiglenes kormány "átvette a nyilas jelszót, a föld azé, aki megmunkálja". Az egyház ezzel elvesztette összes intézményeinek anyagi bázisát. "A kártalanítás összege nevetségesen csekély."

A püspöki kar már korábban leszögezte, hogy nem ellensége egy egészségesebb birtokmegoszlásnak, így az egyházi nagybirtok felosztásának sem, ha intézményei fenntartásáról másképp gondoskodnak.

Az ideiglenes kormány mentségére szolgáljon - szögezték le a püspökök -, hogy a rendeletet mások diktálták és hajtották végre. "A cél világos: tönkretenni a független birtokos osztályt. Ez egyelőre 100%-ban sikerült".

Az egri érsek ígéretet kapott a nemzetgyűlés elnökétől az egyházi birtokok védelmével kapcsolatban, mikor a földreform még csak a kommunisták programjában szerepelt, "de Vorosilov egy éjjel elrendelte a földosztást. Autóval vitték szét a plakátokat, és a kommunista párt megkezdte a földosztást".

Tönkretenni a papság becsületét

A politikai rendőrség valóságos terrorhullámot indított el: "tetszés szerint tartóztathat le embereket..., a német koncentrációs táborokra emlékeztető brutalitással bántalmazza őket, ...anélkül, hogy garázdálkodásai ellen védelmet lehetne találni. A kormány pedig tehetetlen..." A politikai rendőrség nem kíméli a papokat sem. Egerben letartóztatták például Kriston Endre püspököt is. (Az egri érsek szerint letartóztatása teljesen tendenciózus. Első éjszaka borzasztóan megverték, 76 tanú jelenlétében.) A letartóztatott papokkal bűnösségük megállapítása előtt mint gonosztevőkkel bánnak. A cél - a püspökök szerint - "tönkretenni a papság becsületét". "Teszik ezt azzal a papsággal, amely a maga egészében szemben állott a kárhoztatott rezsimmel, hűségesen megmaradt a helyén, amikor a népet jóformán mindenki elhagyta, és amelynek két püspöke és 55 papja ült börtönben... a Szálasi-világban."

Zsidók és németek

Sérelmezi a püspöki kar, hogy mind ez ideig nem kapott engedélyt egy katolikus napilap kiadására. Erre vonatkozó panaszukat személyesen adta át Mindszenty József veszprémi püspök a miniszterelnöknek, majd felkereste Balogh István miniszterelnökségi államtitkárt, akitől a lapengedélyezések függtek, aki "katolikus pap létére eddig nem talált módot az engedélyezésre. Az oroszokkal takaródzik, valamiféle ellenszolgáltatást emleget, és papírhiányra hivatkozik".

A püspökök beadvánnyal fordultak a miniszterelnökhöz, a Volksbunddal szembeszálló, a magyarság iránti hűségéről tanúbizonyságot tett németek érdekében. "Amit megtettünk a zsidókért, azt meg kell tennünk a német híveinkért is" - rögzítették a püspöki konferencia jegyzőkönyvében.

Kerülni a polémiát

A konferencia elnöke beszámolt a kultuszminiszterrel történt tárgyalásairól: ígéretet kapott az iskolai vallásoktatás folyamatosságára és az egyházi iskolák hitvallási jellegének fenntarthatóságára.

A püspökök elhatározzák, hogy a papságot élőszóval tájékoztatják a pasztorális teendőkről. E papi gyűléseken kizárólag a hitélet ápolása kerülhet szóba. Más téma kerülendő. Fő cél a templomi élet megújítása, a vasárnapi szentmise és litánia bensőségessé és vonzóvá tétele. Elrendelik, hogy a hétköznapi szentmisékhez is rövid, ötperces szentbeszédet mondjanak a papok. A beszédek témája szorosan vett hitéleti legyen. "Kerülni kell minden polémiát, nem hitéleti kérdést". "Hoszszú prédikáció tilos." A hó első vasárnapján legyen a férfiak számára külön délutáni szentmise. "Minden jel arra mutat, hogy a világot a Szent Szűz fogja kivezetni a mostani káoszból. Igyekezzünk tehát a hatalmas pártfogását hazánknak biztosítani."

A testület hasznosnak tartja az egyház és az állam közötti kapcsolatok egyes országokban kialakult helyzetének tanulmányozását, különös tekintettel a francia "szeparációra, valamint az amerikai és holland modellre.

Tömegszervezetek

A MADISZ több helyen a plébánosokat vagy káplánokat kéri fel elnöknek, és azt szeretné, ha a KALOT-szervezetek belépnének a MADISZ-ba. Ezzel kapcsolatban a püspöki kar úgy határoz, hogy az elnökséget a papok elfogadhatják addig, míg a KALOT-ot nem bántják. Megengedhetőnek tartják továbbá, hogy egyelőre az egyháziak, a pedagógusok és a kórházi alkalmazottak belépjenek a szakszervezetekbe.

Fontos napirendi pontja volt az értekezletnek a "papság igazolása", vagyis a háború alatti viselkedésük személyenkénti megvizsgálása, amelyet a jelek szerint a civil hatóságok akarnak lefolytatni. Az egri érsek azt javasolja, hogy megelőzendő a külső vizsgálódást, a püspökségek a saját hatáskörükben kezdjék el e munkát, s az így megszülető igazolások kimondása esetén további eljárásnak ne legyen helye.

Kapcsolat Rómával

Mihelyt mód lesz rá, részletes jelentést kell küldeni az Apostoli Szentszéknek a hazai állapotokról - állapították meg a püspökök. Felmerült a kérdés, hogy ebben kitérjenek-e a prímási és püspöki székek betöltésére is. A kormányt erősen foglalkoztatja, hogy lesz-e beleszólása ezekbe az ügyekbe. Azok után - olvasható a jegyzőkönyvben -, ami Magyarországon az utóbbi időben történt (az egyház kifosztása, a nuncius eltávolítása, a papok üldözése), a kormány nem számíthat arra, hogy az Apostoli Szentszék szóba álljon vele. Ha a kormány akar valamit, próbálja helyreállítani a kapcsolatokat, és mutasson készséget az egyház ellen elkövetett igazságtalanságok orvoslására.

Bár égetően szükséges volna a püspöki székek betöltése, talán jó volna arra kérni a Szentszéket, hogy várjon legalábbis a prímási kinevezéssel, amíg némileg le nem tisztul a helyzet, "mert valóságos kálváriajárással kezdhetné csak az új hercegprímás a működését". Végül a testület úgy határoz, hogy a jelentésben nem érinti az üresedésben lévő prímási szék betöltésének ügyét.

Politika

A közelgő választásokra tekintettel a püspöki kar nyilatkozatot ad ki: "A Demokratikus Néppárt indulási szándékát, és azt, hogy keresztény elvek szerint kíván dolgozni, örömmel veszi tudomásul a nagyméltóságú püspöki kar". (Tudjuk, hogy végül a párt nem kapta meg az engedélyt.)

A kar következő konferenciájára - már Mindszenty József hercegprímás vezetésével, öt hónap múlva került sor.

Sz. Cs.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu