Lapszél

Újraolvasom

Először nagyon rokonszenves volt az ismert publicista szava: ő bizony sohasem olvassa el újra egyszer már elkészült írását. Arra gondoltam, mennyire nem énközpontú ez az ember, milyen irigylésre méltóan nem körülötte forog a saját világa. Sokkal jobban érdekli bizonyosan mások írása, mint a magáé.

De irigységem nem sokáig tartott. Eszembe jutott, hogy nem azért olvasom el kétszer, háromszor, amit leírtam, mert gyönyörködöm benne, vagy el vagyok telve tőle, hanem azért, mert mindig találok benne hibát, javítani valót. Jobb kifejezést, rövidebb, magyarosabb mondatfűzést. Kiirtok a szövegből pár felesleges névelőt vagy idegen szót. Sajnos így is marad benne elég javítani való a szerkesztő és korrektor számára.

Hát még a leírt gondolat, a mondanivaló menynyire újra átgondolandó! Megérti-e az olvasó, mit akartam mondani? Egyszóval az írás felelősségteljes tevékenység, mint anynyi más emberi tett.

Igaz, az olvasónak is van felelőssége. Lehetőleg legyen nyitott gondolatok, más gondolatainak befogadására, megfontolására.

Végül is mi, emberek, keresztények, szeretnénk mindennap jobban csinálni, amit teszünk. Ezért hát nem vagyok rest újraolvasni, amit írtam.

(rosdy)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu