Közösségek, lelkiségi mozgalmak

Az új közösségek eredetisége gyakran abban áll, hogy férfiakból és nőkből, klerikusokból és világi Krisztus-hívőkből, cölebsz és házas emberekből álló vegyes csoportok egy sajátos - olykor valamely hagyományos formát követő, olykor a mai társadalom követelményeihez igazodó - stílusban élnek.

Az Istennek szentelt élet, az Isten és a felebarát iránti szeretet kettős parancsának szoros egységét mutatja. (részletek II. János Pál: Megszentelt élet kezdetű apostoli buzdításából)

Lelkiségi mozgalmak
- a Gondviselés ajándékai

Gondolatok a közösségekről és
az Egység Európájáról

Az OCIPE Magyarország - Európai Katolikus Információs Központ és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának szervezésében október 4-én az egyetem dísztermében egész napos konferencia zajlott Értékrendek Európája - a lelkiségi mozgalmak szerepe Európa integrációjában címmel.

Erdő Péter püspök, rektor megnyitó előadásában mindenekelőtt az immár hazánkban is szép számmal megtalálható katolikus mozgalmak sajátosságait vázolta fel, egyházi, társadalmi és (egyház)jogi szempontból. Kiemelte a közösségek intenzív és elmélyült lelki életét. Rámutatott arra, hogy a XX. századi egyházra oly jellemző komplementaritás megmutatkozik a lelkiségi mozgalmak életében is, amikor a különböző életállapotú Krisztus-hívők egymás támogatásában élik meg kereszténységüket. A mozgalmak intézményes magja köré együttműködők, szimpatizánsok széles köre csatlakozik. Az evangéliumi tanácsok hivatalos vállalásával, a megszentelt élet különböző, új formái születnek a Szentlélek inspirálására. A hit intenzív megélése, a világiak tevékeny részvétele, valamint az a kihívás, hogy "nyissanak" a távolállók megnyerése érdekében, missziós jelleget kölcsönöz a közösségeknek. A nemzetköziség szellemét pedig a "mindnyájan egyek vagytok Krisztusban" érzése, a Szentszékkel alakuló állandó kapcsolat és a közösségek "mozgékonysága" biztosítja. Az előadó Európa és a mozgalmak kapcsolatáról többek között azt mondta, hogy a közösségek újfajta evangelizációs jellege és a nem keresztényekkel való párbeszéd élénkülése valódi egység kialakítására ad esélyt a kontinensen. Az egységtörekvésnél szükség van arra a "személyes megragadottságra", ami a közösségek tagjait jellemzik. Világnézeti döntés nélkül ugyanis nem lehet stabil értékrendet kialakítani Európában. A lelkiségi mozgalmak a Gondviselés ajándékai - fejezte be előadását Erdő Péter.

Lábady Tamás, a katolikus egyetem jogi karának docense Eljövendő Európa - egység a szeretetben címmel foglalta össze gondolatait. Az Európai Uniót felfoghatjuk úgy is, mint egyfajta birodalmi arrogancia bürokratikus megtestesülését, de úgy is, mint egy "közös házat", ahol a szeretet jegyében kibékülhetünk egymással és önmagunkkal. Nem középkori eredetű nosztalgia az emberek egységének eszméje (krisztianizmus), noha a történelem megmutatta, hogy Európa éppúgy a szakadások kontinense, mint az egyesülésé. Európa erkölcsi, szellemi, kulturális közösség, mely nem létezhet a keresztény kohéziós erők nélkül. A nemzetek és személyek kapcsolatán alapuló közös európai értékrend egyedül az evangéliumi szeretet jegyében létrejött, demokratikus egység lehet - ahogy ezt a közös Európa elgondolói: Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide de Gasperi egykor megálmodták.

Szabó Tamás tábori püspök nemrég kapta meg a lelkiségi mozgalmak püspökkari képviseletének feladatát. Előadásában rövid áttekintést adott a hazánkban működő közösségekről, csoportosítva azokat megalakulásuk (hagyományos és új közösségek), felépítésük, "szakterületeik", tevékenységi köreik szerint.

A program keretében a különböző lelkiségi mozgalmak képviselői beszámoltak közösségeik működéséről, ezáltal "élővé", gyakorlativá téve mindazt, amit a "szigorú" elméleti előadások megalapoztak a konferencia résztvevőiben.

Pallós Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu