Az Olvasó írja

Önátalakító program

A választások után mély csalódás vett erőt sok-sok imádkozó hívőn, mert nem a várt eredmény született. Miért nem hallgatta meg Isten kérésünket, hogy az istenhívő Orbán Viktor és az általa vezetett kormány maradhatott volna továbbra is az ország élén, s folytathatták volna áldásos tevékenységüket az Isten terveinek jobban megfelelő családkép építését, támogatását, a keresztény értékek megvalósítását, kulturális és jó magyar értékek felvállalását. Mennyit tettek az egyházi intézmények és a nehezebb körülmények közt szolgáló papság támogatására! Szóval olyan sok jó történt, amit - úgy gondolja az egyszerű hívő - jó lett volna Istennek figyelembe vennie, és teljesíteni hívei kéréseit!

Nos, úgy gondolom, van igazság ezekben a sokakban felmerülő gondolatokban! De nem volna érdemes elgondolkodni azon: mennyire igyekeztek meggyőzni Istent arról, hogy ő is azt akarja, amit a kérők?! És végre azon is el kellene gondolkodni, hányan imádkoztak azért, hogy előbb azt igyekezzenek teljesíteni, amit Isten akar.

Vajon kik kötelezték el magukat Isten imádására? Hányan ígérték, hogy mindenekfölött őt és szent akaratát szeretik? Ígértek-e kampányt a káromkodások és mocskos beszédek megszüntetésére? Kik és hányan vállalták, hogy az Úr napját megszentelik ezentúl, és lemondanak a vasárnapi munka anyagi hasznáról? Hányan fogadták meg, hogy saját elhatározásukból szeretettel vállalják idős és beteg szüleik gondozását, és nemcsak gyermekeiktől várják el a szülők tiszteletét, hanem a maguk családi életét teszik szentté és példaképpé?

Hol kap hangot az igazán nehéz, de egyedül üdvös program: "Tisztán a házasságig, és hűségben mindhalálig!" Hányan vállalták Isten előtt, hogy elfogadják a gyermekáldást, és nem emelnek gyilkos kezeket a magzatokra? És ha már - Istennek legyen hála - oly csodálatosan megsokasodtak a katolikus és keresztény iskolák, melyekben keresztény erkölcsiséget tanulhatnak a gyermekek, akkor a szülők igyekeznek-e maguk is felnőni ehhez a szellemiséghez?

Hány imádkozó keresztény ígérte Istennek, hogy sok évtizedes hazugságok után csak az igazat mondja, és becsületesen teljesíti ígéreteit? Nem csal az üzletben, a tárgyalásokon, adózásban, jelentésekben. Más becsületében kárt nem tesz! Hány keresztény imádkozó tett fogadást, miként Zakeus, hogy akiket megkárosított, azoknak visszatéríti...?

Szüleink, öregeink mennyi fogadalmat tettek, ha kiszabadulnak a lágerből, fogságból, ha megszabadulnak betegségeikből, akkor ezt meg ezt teszik: lásd a kegyhelyek fogadalmi tábláit, hálából adott kincseit... A ma kereszténysége elfelejtette volna ezt?

A most szerveződött nyolc-kilencezer csoport vagy kisközösség felvállalhatná ezt az önátalakító programot, mert csak saját magunk megjobbításával menthetjük meg Szent István országát! Azt hiszem, erre már az Isten is odafigyel.

Herpy György, lelkész

A megtorlás lehetősége

A Magyar Nemzet egy leleplező dokumentumot tett közzé, amelyből ország-világ megtudhatta, hogy Magyarország jelenlegi miniszterelnöke, Medgyessy Péter a kommunista diktatúra éveiben D-209 fedőszámon SZT (szigorúan titkos) állományú rendőrtiszt volt. Az ügyből hatalmas belpolitikai botrány kerekedett, amelynek a végkifejletét még aligha tudhatjuk.

A kialakult helyzet meglehetősen ellentmondásos. Medgyessy Péter miniszterelnöki széke azért inog, mert egy pitiáner kis SZT tisztecske volt néhány évig, erősen megkérdőjelezhető kémelhárító teljesítménnyel. Most a D-209-től hangos az ország, erről beszél, ezt magyarázza-értelmezi mindenki, és ennek során vadabbnál vadabb elméletek látnak napvilágot. Mindeközben két másik körülményt a feledés homálya takar. Az egyik az, hogy az SZT tiszti szolgálata után Medgyessy Péter igen magas pozíciókba kapaszkodott föl, hiszen tagja lett az agonizáló MSZMP Központi Bizottságának, és miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltött be az 1990 előtti utolsó kommunista kormányban. Amíg SZT tisztként csupán végrehajtó feladatok hárultak rá, az említett magas pozíciókban, mint a jelzett testületek tagja, akarva-akaratlanul irányító, feladatmeghatározó döntések meghozatalának részese volt az állambiztonsági - de nemcsak a kémelhárító, hanem a hírszerző, belső elhárító stb. - szolgálatokkal kapcsolatban, így a felelőssége is sokszoros. Ám erről alig-alig tesz említést valaki.

A Medgyessy Péter SZT tiszti múltját bizonyító dokumentum mostani előbukkanása nem lehet véletlen. A jelek arra utalnak, mintha a polgári oldal akciójáról lenne szó, ám ez a feltételezés minden rá utaló körülmény ellenére alaposan megkérdőjelezhető. Vitathatatlan, hogy a jelenlegi politikai ellenzék is rámozdult az ügyre, ám kellő kivárás után mind a két kormánypárt mozgásba lendült. Mintha nem is az ő kormányuk miniszterelnökének szennyese került volna terítékre, a Medgyessy-ügy apropóján a közélet megtisztítását követelik, és azt szorgalmazzák, hogy az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényt - amely most elsősorban az egykori Belügyminisztérium III/III. csoportfőnökségre és jogelődjeire vonatkozik - terjesszék ki az egész III. Főcsoportfőnökségre, azaz az állambiztonsági szolgálat egészére. Különösen a kémelhárítás és a katonai elhárítás ügynökhálózatának egykori tagjaira fenekednek. A botrányok által már többszörösen érintett Medgyessy egy televíziós interjúban nagy-nagy meglepetéseket, politikusi és egyéb bukásokat vetített előre. Valószínűleg nem tenné, ha nem lenne biztos a dolgában, ha nem ismerne személyre szóló konkrétumokat is.

Közben a miniszterelnök nem veszi észre, hogy mögöttes erők az ő lejáratásán, akár lemondatásán át akarnak eljutni az úgynevezett ügynöktörvény kiterjesztése által a rivális, most ellenzéki politikusok egyikéhez-másikához. Nagyon jól tudják, hogy kiket vettek célba. Olyan jelentős politikai potentátokat, akik miatt még akár Medgyessyt is feláldozzák.

De van egy nem elhanyagolható mellékes hozadéka is ennek az egyre erőteljesebb akciónak. Az átvilágítás kiterjesztésével újból elő lehetett hozakodni az egyházak - elsősorban a római katolikus egyház - átvilágításának a szorgalmazásával. Természetesen ez sem véletlen. Érződik ezen a felvetésen a szociálliberális bosszú lehelete. Nem felejtik, hogy a 2002-es választások során a magyarországi római katolikus egyház nyíltan elkötelezte magát a keresztény-nemzeti értékeket hordozó polgári erők mellett. Csak tudnám, hogy milyen hírszerző, kémelhárító, katonai elhárító ügynököket feltételeznek egyházi berkekben? Persze nem is erről van szó! Az elmaradt belső elhárító átvilágítás az, ami bosszantja őket, amelyet mindenképpen szeretnének kierőszakolni. S ez talán csak a megtorlás első lépcsőfoka. Vajon marad-e rá idejük, lesz-e hozzá erejük?

Bálint László, Érd

Egriek zarándokútja Lourdes-ban

A közelmúltban az egri katolikus általános iskola pedagógusai zarándokúton vettek részt Lourdes-ban, Czakó István kanonok és Szarvas Péter esperes vezetésével.

Kékesi Györgyné iskolaigazgató és "csapata" már több zarándokutat tett: megfordultak már többek között a lengyelországi Czestochowában, Rómában, Velencében, s most a dél-franciaországi kegyhely, Lourdes került sorra.

A mindössze 18 ezer lakosú kisváros egésze az egyházi idegenforgalomra épít. Áldják a kis Bernadette Sourbiroux-t, aki alig tizennégy esztendősen, egyszerű pásztorlánykaként 1858. február 11-én megjelenni látta Máriát, s e szavakkal vélte hallani: "Igyanak a forrásból, sokan jöjjenek el ide..."

Valóban sokan jönnek ide: évente átlagosan hárommillió zarándok érkezik.

A múlt században emelt neogótikus bazilikában fogadalmi ajándékok és hálatáblák ezrei láthatók. A centenáriumra készült el egy hihetetlen nagy, föld alatti bazilika megépítése, a mérnöki teljesítmény és a belső kiképzés absztrakt vonalai érdemelnek figyelmet. Húszezer embert tud befogadni, s építészei között ott van a magyar származású Vágó is. Fölötte egy óriási téren a zarándokok még nagyobb tömege foglalhat helyet. A közelben fürdők vannak a gyógyító vízzel.

Nyolcnapos utunk során Lourdes mellett fölkerestük Páduai Szent Antal templomát Padovában, a milánói dómot, s ugyancsak Milánóban Szent Ambrus templomát. Torinóban megnéztük a lepel másolatát, s Kossuth egykori házát is.

Brescia mellett is megállt a csoport, a montichiari misztika jelenésének színhelyén.

Zarándolatunk lelki élményeihez az imák, lelki elmélyülések mellett hozzájárultak Czakó kanonok úr és Szarvas esperes egyháztörténeti eszmefuttatásai is.

Kaló Béla

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu