Uj Ember

2002.07.28
LVIII. évf. 30. (2817.)

A Szentatyát
július 25-ére
várják Torontóba

Főoldal
Címlap
A hit világítsa meg életünket!
Ifjúsági Világtalálkozó Torontóban
Átvilágítás vagy elsötétítés?
Vallás - család - közélet
Kárpát-medencei kispapok találkozója Pannonhalmán
Lelkiség
Isten országának erőterében
Évközi 17. vasárnap
Az utolsó "jegyzet a liturgiáról"
A Jeruzsálemi Monasztikus Testvéri Közösség
Harmincöt éves a Katolikus Karizmatikus Megújulás
A hét liturgiája
A év
Katolikus szemmel
Nagymamák hite
Jegyzetlap
Nehéz körülmények között világraszóló sikerek
Önbecsülés
(ezerötszáz gyors)
Lapszél
Térerő és élettér
Élő egyház
Személyi változások
az Esztergom-budapesti Főegyházmegyében
"Megfogyva bár, de törve nem"
Magyar papok a Kárpát-medencén kívül
Magyar Bibliodráma Egyesület alakult
Hűséggel és szeretettel
Déli harangszó
Hálaének a bácskai Kishegyesen
Bővülő vételkörzet
Az imaapostolság szándékai:
Élő egyház
Vallásszabadság a világban
A kommunista térség
Röviden
Fórum
Mi az ember élete?
Keresztények az ezredfordulón
Az Olvasó írja
Önátalakító program
Biztonsági telefonvonal Lengyelországba
Fórum
Pápai krémes - Wadowicében
Fórum
Mindenkinek a saját nyelvén
Loyolai Szent Ignác és a jezsuiták
Fórum
Engesztelésül Anglia megtéréséért...
A nemzeti kegyhely és egy bátor hölgy története
Ifjúság
Az első élmények
A számok tükrében
Emberhalászok a Szigeten
Találkozzunk a Közös Ponton!
Legyetek szentek!
Kanada szentje
Boldog Kateri Tekakwitha
A bizalom zarándokútján
Pályázat!
Kultúra
Az ötödik bukta
A XX. század - embernyi távlatból
"Isten nem halt meg"
Tűzkígyók
Három könyörgő kérdés
Fórum
"Olyan ecsettel festették, mely nem e világból való"
A guadalupei kegykép és Amerika evangelizációja
Mozaik
Werner Alajos "hazatért"
Premontrei apát aranymiséje
Erdei közjáték
Derű és szeretet
Katolikus napközi
Tekerj az életért!

 

Hálaének a bácskai Kishegyesen

A bácskai (ma Jugoszláviához tartozó) Kishegyes Szent Anna plébániatemplomában július 7-én mutatta be ezüstmiséjét Brasnyó Ferenc kishegyesi plébános.

Abban az időben választotta a papi hivatást, amikor a bizonytalanság árnyékolta a hívő közösség jövőjét. Az egypártrendszer idején tomboló ideológia azt sugallta, hogy a hívek száma egyre fogyatkozik, a templomok rövid időn belül múzeumokká válnak. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért kapta az Úrtól a hivatást Ferenc atya, az 1944-ben Csúrogról elűzött keresztény katolikus magyar nép sarja, aki a Vajdaság különböző településein befogadott csúrogi magyarság kiemelkedő képviselője. Abban az időben kezdte papi szolgálatát, amikor igen kétségesnek tűnt térségünkben hitünk, nemzetünk sorsa, vallásosságunk jövője.

Csantavéren, Topolyán, Gunarason, Kavillón, Dreán, Horgoson, Kishegyesen a feketicsi és bajsai filiákkal együtt szolgálta-szolgálja híveit, a közösség építésén túl mindig gondot fordított Isten házának karbantartására, vagy - mint Kavillón és Dreán tette - új templom építésére is.

Erdélyből és Magyarországról érkezett zarándokok, valamint Ferenc atya korábbi állomáshelyének hívei is érkeztek a hálaadásra, együtt énekelve a Himnusz után a Boldogasszony anyánkhoz szóló fohászt: "Magyarországról, édes hazánkról, ne felejtkezzél meg szegény magyarokról".

Kovács Nándor

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu