Vallás - család - közélet

Kárpát-medencei kispapok találkozója Pannonhalmán

Mit tehetünk, mit tehetnek a lelkipásztorok a mai helyzetben? - tette fel a kérdést Balog Zoltán református lelkész, Orbán Viktor volt miniszterelnök főtanácsadója Pannonhalmán, július közepén, a Rákóczi Szövetség által szervezett negyedik Kárpát-medencei kispaptalálkozón. Rá kell ébresztenünk az embereket - adta meg a választ a Felvidékről, Erdélyből és a Vajdaságból érkező mintegy harminc kispap számára, akik között három csángó is volt, hogy érdemes és helyes a lelki értékeket választani, ne féljenek, mert nem lesznek vesztesei emiatt a mai világnak. Föl kell kelteni bennük a vágyat a több és a szebb iránt, erősítenünk kell bennük a reményt. Magyarország előző miniszterelnöke is ebben látta az egyháznak az úgynevezett semleges állam szempontjából leginkább értékelhető tevékenységét: reményt adni az embereknek. A gyakorlatilag is hasznos dolgok, mint iskola, kórház, szociális gondoskodás, mind ezután, ebből következnek - emlékeztetett Balog Zoltán Orbán Viktor négy évvel ezelőtt kifejtett gondolataira.

Valóban sokat vitatott téma napjainkban a vallás és a közélet kapcsolata. A média jelentős része és egyes pártok is azt sugallják: az egyház foglalkozzék csak a lelkekkel, a többit - a közügyeket, a gazdaságot - hagyják másokra. Csakhogy a papok, lelkészek nem azért törődnek a rájuk bízottakkal, életük minden ügyével, mert politizálni akarnak, hanem alapvető, a teremtettségből fakadó kötelessége ez minden hívőnek. Uralkodjatok a Földön! - olvassuk a Teremtés Könyvében - azaz vigyázzatok rá, gondoskodjatok róla! Óvjátok, ápoljátok a teremtett világot, az embereket, a közösségeket!

A szó nemes értelmében valóban politizálunk, ha eleget teszünk ennek a parancsnak. A magyarsággal kapcsolatban gyakran hangoztatjuk, hogy megtartó ereje a kereszténység. Különösen fontos ez a Trianon óta elszakított, ma "határon túli"-nak nevezett magyarság vonatkozásában. Szociográfiai vizsgálatok igazolják, köztük Tomka Miklós és Gereben Ferenc a kispaptalálkozón is idézett, a vallásosság és nemzettudat Erdélyben tapasztalt összefüggéseit elemző tanulmánya, hogy a legerősebb nemzettudattal a mélyen vallásos emberek rendelkeznek. A lelkipásztorok feladata - fogalmazódott meg a találkozón - hogy megmutassák: nem az a helyes, ha a nemzettudatunk része a hitünk, hanem a hitünknek kell olyan fundamentummá válnia, amelyre nemzettudatunkat is építhetjük.

A Rákóczi Szövetség meghívta a kispapok találkozójára Lévai Anikót, a korábbi miniszterelnök feleségét is, aki hangsúlyozta: nem lévén politikus, csak mint négygyermekes édesanya szól hozzá a vallás - család - közélet témához. Mint mondotta: a dogoknak nemcsak rendje, de sorrendje is van, s számára így helyes a sorrend: vallás, család, közélet. Úgy vélte, a rendszerváltozást követően nem lett volna alapunk a közélet megújítására, ha az egyház és a családok nem mentik meg a szocialistának nevezett ideológia és gyakorlat rombolásától a társadalom legfontosabb értékeit. De - hála Istennek - magmaradtak a családok, magmaradt a hit, amely különösen fontos egy olyan nemzet számára, amely nemcsak a diktatúrát, de a szétszakítottságot is kénytelen elszenvedni.

A kispapok számára - az előadásokon hallottakon túl - igen nagy jelentőségű maga a találkozás. Ezt erősíti meg Kicsi István gyulafehérvári szeminarista, az ottani kispapok saját folyóiratának szerkesztője, s ezt fogalmazza meg a találkozó elsődleges céljaként Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke is. Ő elmondta, hogy Várszegi Asztrik főapát vendégszeretetét élvezve az idei, már a negyedik kispaptalálkozó Pannonhalmán. Ezek a találkozók lehetőséget adnak arra is, hogy a kispapok közéleti személyiségekkel találkozzanak, s tőlük a későbbi munkájukat segítő ismereteket szerezzenek.

A Rákóczi Szövetség idei programjai között szerepel még az ugyancsak Pannonhalmán megrendezendő Kárpát-medencei történelemtanárok találkozója, elsősorban a szórványmagyarság részére szervezik az esztergomi anyanyelvi tábort, főiskolai táboruk pedig Rómaifürdőn lesz, a nyár végén.

Az év utolsó jelentős eseménye a Gloria Victis történelmi vetélkedő, amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékezetének jegyében október 21. és 23. között rendeznek Budapesten, a Műegyetemen.

Szikora József

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu