|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
"Megfogyva bár, de törve nem" Magyar papok a Kárpát-medencén kívül A "Külföldön élő katolikus magyar (és magyarul beszélő) papok és szerzetesek címtára" elnevezésű füzetet időről időre megjelenteti Miklósházy Attila, a külföldön élő római katolikus magyarok püspöke. A hasznos kiadvány elnevezése és a püspök kötetben szereplő funkciómegjelölése félreértésekre adhat okot. Ugyanis ahogy a magyar nemzet határai nem azonosak a magyar állam határaival, ugyanúgy a magyar egyház sem szorítható be a jelenlegi kilencvenhárom négyzetkilométernyi területre. Miklósházy püspök a pápai évkönyv szerint nem a külföldön élő magyarok püspöke, hanem az emigráns, vagyis a szülőföldjükről elvándorolt magyaroké és azok leszármazottaié. Vagyis az erdélyi, a felvidéki, stb. magyar katolikus papok és hívek saját egyházmegyés püspökeik vezetése alá tartoznak. A kiadvány tehát csak a Kárpát-medencén kívüli magyar és magyarul tudó papoké. (Csak a püspökökkel tesz kivételt a kiadvány, ugyanis közli a szomszédos országok magyar püspökeinek adatait is, valamint az ugyanitt élő magyarul tudó főpásztorokét. Mindezt nem kritikai megjegyzésnek szántam, sőt. Ez a kiadvány közvetve még őrzi a kárpát-medencei haza egységét, és a külföld kifejezést ebben az értelemben használja: az él külföldön, aki valamilyen oknál fogva elhagyta a szülőföldet... A külföldi magyar papság tehát Európa vagy a nagyvilág távolabbi pontjain végzi lelkipásztori szolgálatát: "megfogyva bár, de törve nem" - mondhatnánk a költővel. Évről évre csökken ugyanis a számuk az emigráció körében is. Ez azzal is magyarázható, hogy a nyugati magyarság létszáma is drasztikusan csökkent az elmúlt tíz esztendőben. Részben jó, részben szomorú e jelenség. Jó, hogy újabb és újabb hullámok nem érkeznek, politikai vagy gazdasági okokból nem kényszerülnek tömegesen elhagyni magyarok az országot, s nem kevesen vannak, akik hazatelepültek az utóbbi években. Ugyanakkor szomorú, ha egy közösség kiöregszik, kihal, és a magyarság számára elvesznek az elődeink megtakarított kis pénzéből épült magyar templomok és közösségi házak. Mindenesetre még szép számmal vannak magyar papok külföldön. Még mindig az egyik legnépesebb magyar "egyházmegye" Miklósházy püspöké. Több papja van, mint az esztergom-budapesti vagy a szintén igen népes gyulafehérvári érsekségnek. A helyzet azonban közel sem irigylésre méltó: a világban szétszóródott magyarság "egyházmegyéje" ugyanis hatalmas területen fekszik. A 2002-es névtár 306 papot (valamint szerzetestestvért és diakónust) tart számon. Ezen első hallásra nagy számnak azonban csak kevesebb mint egynegyede, 76 személy végez a magyarság körében "főállásszerűen" lelkipásztori munkát, és további 44 pap segíti "részmunkaidőben" a magyarságot. Nyugaton 62 magyar pasztorális állomás (plébánia, misszió) működik. Ezek lelkipásztorai azonban további 147 város magyar katolikusainak lelki gondozását végzik "oldallagosan". A legutóbbi névtár megjelenése, vagyis 1998 óta 66 külföldön élő pap hunyt el, és húszan hazaköltöztek Magyarországra. (A füzetből nem derül ki, hogy időközben hány fő érkezett Magyarországról, Erdélyből stb.) A kiadvány közli a magyar alapítású női szerzetesi közösségek elérhetőségét is, de sajnos a magyar nővérek létszámát, nevét nem ismerhetjük meg. Az európai országok közül Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban és Svájcban él a legtöbb magyar pap. Legnagyobb számban azonban az Egyesült Államokban élnek, közel kilencvenen, és Kanadában is a németországiakkal vetekedő létszámban, több mint negyvenen. Népes még a brazíliai magyar klérus, tíz fő, valamint az ázsiai - összevontan szerepelnek a füzetben - tizennégy fővel. Ők valamennyien misszionárius szerzetesek: jezsuiták és verbiták. A könyvecske tanúsága szerint ma már Afrikában egy pappal sincs jelen a magyar egyház. Korábban itt is dolgoztak misszionáriusaink. A szerkesztők kérik az esetleges hiányok közlését. Két ilyennel magam is szolgálhatok. A Peruban a közelmúltban püspökké szentelt Zserdin Antal Gellért, valamint egy magyar lazarista szerzetestestvér, az Isztambulban élő Fiszler Ferenc Péter hiányzik a névsorból. Sz. Cs.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|