Negyven éve halt meg Harmat Artúr

Sírjánál a De profundis hangzott el, melyet 1932-ben írt: "A mélységből kiáltok hozzád, Uram..." A Budapesti Kórust Forrai Miklós vezényelte, kortárs-testvére a magyar zenetörténetben...

Csak Artúr bácsinak ismertük, s valahányszor a Cecília Társulatban mint ifjú "zenebarátok" találkoztunk vele, a zene mellett az emberi szívjóság professzorát is köszönthettük. Passió-turbáit tanultuk, Bárdos Lajos vezényelt-oktatott a Központi Szeminárium dísztermében. Ő írta róla: "Bámultuk sokoldalúságát. Zeneszerző, karnagy, pedagógus, tankönyvíró, szerkesztő... És szervező! Tartós, súlyos nehézségek ellenére sikerült megszerveznie a Zeneakadémián az egyházi karnagyképző, majd a középiskolai tanár- és karvezető-képző tanszakot. Fáradhatatlan volt zeneéletünk figyelésében is..."

Életének állomásait Lukin László foglalta időrendbe. Egy pillanatra eltűnődöm, amikor 1899-nél ezt olvasom: "Az esztergomi Királyi Katholikus Tanítóképezde növendéke. Egyházi zenét tanul Kersch Ferenctől, a bazilika karnagyától. Iskolájának zenekarát vezeti. (1904-től Nyergesújfalu elemi iskolájában tanít!)" A "Tanítóképezde" azóta más, új épületben készíti fel a legújabb nemzedéket; Bárdos Lajos mint tanár adta itt nemes instrukcióit. Talán egyszer - rövidesen - emléktábla kerül a falra, hogy csöndes percekben tanítványainknak elmondhassuk: a kedves Artúr és Lajos bácsi hivatás-mívelői voltak az egyházi zenének, a zenének, amely a műveikből Isten teremtő nagyságát, dicséretét hirdeti a Lélek által.

És persze Harmat Artúr a szerkesztője az azóta is kedvelt Szent vagy, Uram énekeskönyvnek. X. Piusz útmutatása fűtötte, amikor Sík Sándorral nekiláttak a munkának: "Legyen szent, művészi és egyetemes az egyház zenéje". Kodály közvetlen közreműködésével hónapokig tartott a válogatás és a restaurálás, hogy az egyes énekek (régi dallamok) újszerűen használhatók legyenek.

Harmat Artúr nélkül bizony nehezen kapott volna legfelső fórumot az egyházi zene az oktatásban, s egyáltalán az a pedagógia, amely sokáig példa volt a hazai zenetanításban, ének-kultúrában, hogy csodájára járhatott a világ.

Levelei közt kutakodva Járdányi Pál sorait olvasom: De,hát Artúr bácsi tudja, hogy az igazi elismerés, siker, jutalom nem a cím és a taps, hanem a lélek derűje és nyugalma. S az a tudat, hogy adott, ad valamit az embereknek. A kortárs zeneszerző levelének dátuma: 1955.

Harmat Artúr a művészetből valóban azt a részt választotta, amelyért nem jár taps. A lelkek "áhítatát mélyítette." Szerénysége legendás volt, így viselte kiválóságát. Felesége állította össze férje műveinek jegyzékét. Számolom a címeket, de közben megállít a kérdés-kényszer: miért hiányoznak kórusaink repertoárjából a Harmat-művek? Magyar s latin szövegű motetták, himnuszok, népénekek, feldolgozások, s miért csak a Szent Margit-miséje hangzik el évente - az emlékezetére? Bizonyára igazságtalan vagyok, de kimondom: gazdagságunk "érdeme" az elhallgatás. Lehet, hogy azok fedezik fel igazán újra, akik ma a magyar-szlovák kapcsolatok elmélyítésén fáradoznak - az egyházi (közös) műveltség feltárásában, akik Rudnay prímást, Bartakovics érseket immár tiszta fénybe állították?

Harmat Artúr 1885. június 27-én Nyitrabajnán született. Apja Hubacsek Ferenc építőmester, édesanyja Zimkay Veronika. Közös szív, azonos szellemi kincstár képes katedrálist gazdagítani. Új megvilágításban nyerheti el méltó helyét a régi mester; műveinek előadása, egy remélhető monográfia mellett az az emberi nagyság kapjon kiemelt fórumot a magyar zenetörténetben és a lelkiségben, aki keresztény öntudattal tanított, írt - vagyis evangelizált.

Tóth Sándor

Harmat Artúr-emléknap

Negyven évvel ezelőtt, 1962. április 20-án hunyt el Harmat Artúr, a XX. századi magyar egyházzene egyik legnagyobb alakja. Ebből az alkalomból az Országos Magyar Cecília Egyesület április 20-án, szombaton 10 órától emléknapot rendez a Központi Szemináriumban, melynek keretében előadások hangzanak el Harmat Artúr egyházzenei munkásságáról. 14,30 órakor megemlékező szentmise, majd egyházzenei hangverseny lesz Harmat Artúr műveiből.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu