Semjén Zsolt

A magyar modell

Egyházpolitikánk célja olyan egységes, összefüggő és történelmi távlatokra szóló modell kialakítása, amely jóváteszi az évtizedeken át tartó, egyházüldöző, bukott rendszer pusztításait, ugyanakkor elkerüli azokat a zsákutcákat, amelyekbe néhány nyugati ország múlt századi szekularista mítoszoktól vezérelt egyházpolitikája jutott.

Egyházpolitikánk bölcseleti megalapozása három tételen nyugszik. Az első annak elismerése, hogy az egyház nem az állami intézményrendszer valamely alrendszere, hanem az állammal egyenrangú valóság. Ezért állam és egyház kapcsolatában nem fogadható el semmifajta alá- vagy fölérendeltség. A másik állításunk, hogy az egyház és az állam elválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását, hiszen egyszerre vagyunk tagjai egyházunknak és polgárai a magyar hazának. A harmadik alapelv az, hogy teljességében akarjuk elismerni az egyház szolgálatát: mind szakrális valóságában, mind pedig közfeladatot átvállaló intézményrendszere tekintetében.

Az állam feladata a vallásszabadság biztosítása - a maga teljességében. Az egyház a világban él, ebből az következik - éppen az egyház lényegét megadó transzcendentális küldetéséből eredően -, hogy az élet különféle területein közfeladatot vállal át, és ezzel az állam válláról vesz le terhet. Ezért az államnak biztosítania kell e feladatok minden diszkriminációtól mentes állami finanszírozását. A közfeladatot átvállaló egyháznak tehát ugyanolyan költségvetési támogatást kell kapnia, mint a hasonló feladatot ellátó állami vagy önkormányzati intézménynek. Ellenkező esetben ugyanis, ha a közfeladatot átvállaló egyházi intézményeket a vallásos embereknek kellene - részben vagy egészben - fenntartaniuk, kettős adófizetésre lennének kényszerítve.

Az elmúlt években megvalósított egyházpolitikánk egyetlen egységes ívet alkot, de három jól elkülöníthető nagy pilléren nyugszik.

Az első a korábbi diszkriminációk megszüntetése, az egyenlő finanszírozás minden területen való biztosítása. Ide tartozik a hitoktatás is. Természetesen nem arról van szó, hogy az állam tanítja a hittant, még csak arról sem, hogy az állam megbízza az egyházat a hitoktatással, hanem: a vallásszabadság alapján az egyház az általa alkalmasnak tartott személyek révén szabadon tanítja a maga hit- és erkölcstanát, melyet az állam - tiszteletben tartva polgárai szabad döntését - ugyanúgy finanszíroz, mint bármely más fakultatív tárgyat.

A második nagy pillér a történelmi egyházakkal kötött szerződések. A polgári kormány ezeket mindazon egyházakkal megkötötte, amelyek erre jogosultak voltak, és ezt óhajtották. Az előző kormány - nagyon helyesen - megkötötte a vatikáni megállapodást, azt azonban nem tartotta be, s nem kötött hasonló szerződést a többi történelmi egyházzal. Mi mindkettőt pótoltuk. A Vatikáni-Magyar Vegyes Bizottság munkája alapján számos törvénymódosítást hajtottunk végre, hogy azok mindenben megfeleljenek az Apostoli Szentszékkel kötött szerződésben foglaltaknak. A többi történelmi egyházzal is hasonló szerződést kötöttünk, figyelembe véve egyházszervezeti és tulajdonszerkezeti sajátosságaikat. Ezek a szerződések egységes jogi és politikai garanciát jelentenek: az élet minden területén biztosítják az egyház szabadságát, rendezik az egyházaknak járó örökjáradék mértékét és annak évről évre történő valorizációját (az infláció okozta értékvesztés kiegyenlítését), az egyházak jogát ahhoz, hogy minden állampolgár szabadon átutalhassa személyi jövedelemadójának 1%-át. Ehhez kapcsolódva törvényileg biztosítottuk, hogy az említett befizetéseket az össz-személyi jövedelemadó 0,8%-áig az állam kiegészíti, mégpedig - minden magyar állampolgár véleményét figyelembe véve - a népszámlálási tények alapján. Ezek a szerződések történelmi távlatokra szólnak, akár bírói úton is érvényesíthetők, és csak a felek együttes akaratával módosíthatók.

A harmadik nagy pillér: az ingatlanrendezés. Kormányhatározatokkal - jogi értelemben - minden egyház minden ingatlanügyét lezártuk. A költségvetési források évről évre történő emelésével, azok anyagi fedezetét is biztosítottuk. Fontos hangsúlyozni: az egyházak dönthetik el, hogy természetben kívánják-e visszakapni az adott ingatlant, vagy pénzbeli kártalanítást kérnek érte, vagy pedig a járadéklistára helyezve örökjáradékra tartanak igényt. A polgári kormány az egyházi műemlékek rekonstrukciójára és a millenniumi évekhez köthető egyházi beruházásokkal kapcsolatban példátlanul magas összeget biztosított épületek rekonstrukciójára és építésére.

Az egyházalapítások szükséges szigorítása terén nem tudtuk a kormányprogramban kitűzött célt megvalósítani, mert a törvény módosításához szükséges kétharmados többséggel ebben a ciklusban a polgári koalíció nem rendelkezett. A módosítás célja nem a vallásszabadság korlátozása, hanem éppen annak védelme volna. Mivel a vallásszabadságot ma Magyarországon egyvalami fenyegeti: a vallásszabadsággal való visszaélés irreálisan tág lehetősége.

A kormányprogramon túlmenően a vidék életminőségének javítására és megtartó erejének növelésére megállapodást kötöttünk a történelmi egyházakkal, melynek nyomán a magyar kormány jövedelemkiegészítést biztosít ezen egyházak kistelepülésen élő szolgálattevőinek. A kifizetések az egyház szabadságának és autonómiájának megfelelően az adott egyházak központi szervezetein keresztül történnek, mely összegek reálértékének megőrzését az állam garantálja.

A magyar egyházpolitikai modell szellemi értelemben hűséges Szent István királyunk örökségéhez, melynek tanulsága: ami jó az egyháznak, jó az országnak, és ami jó az országnak, jó az egyháznak.

Isten szolgái tudják, hogy "a törvényekben lehet gyönyörködni", ahogyan azt a zsoltáros írja (119. zsoltár 70. vers). Azok a törvények gyönyörködtetőek, melyekkel a törvényalkotó azonosítja magát, mintegy "önmagát adja bennük tovább". Ilyen törvényeket egyedül a Mindenható tud alkotni, de a törvények tiszteletben tartására képesek lehetünk mi is. Legyen ez a törvényhozók és a törvénnyel élők közös szándéka!

(A szerző a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu