Nem szabad feladni
- A választások első fordulója után -
Ez volt a negyedik parlamenti választás 1990 óta. A korábbi háromhoz képest lényegesen többen nyilvánították ki szándékukat, de az április 21-én következő második forduló előtt korai volna még e választás végső győzteseiről vagy veszteseiről beszélni. A "félidőben" egy százalékkal vezet az MSZP a Fidesz-MDF szövetség előtt. Az országot az utóbbi négy évben vezető pártok keresztény értékekre is hivatkoztak, és azok az értékek (hibáktól természetszerűleg nem mentes) politikájában is megjelentek: a családok támogatása, az országhatárokon kívül rekedt közel hárommilliós magyarság felkarolása, az ezeréves keresztény magyar múlt értékeinek felmutatása, az egyházak társadalmi szerepvállalásának elősegítése - hogy csak néhányat említsünk - ezt példázza. Az első választási forduló eredménye ugyanakkor azt mutatja, hogy a szavazók negyvenkét százaléka talán nem ismerte fel ezt. Vitathatatlan eredmények (az infláció leszorítása tizennyolcról hat és fél százalékra, a gazdasági növekedésnek az európai országokét meghaladó üteme) nem bizonyultak elégségesnek az első forduló megnyeréséhez - az ígéretekkel és vádaskodásokkal szemben...

Háború a feltámadás földjén
II. János Pál pápa a Szentföld drámai helyzetét látva az egész egyházat buzgó imádságra szólította fel a Szentföld békéjéért. Angelo Sodano bíboros államtitkárhoz ezzel kapcsolatban írott levelében a pápa így fogalmazott:

Megalakult a Munkácsi Egyházmegye
II. János Pál pápa március 27-én az eddigi Kárpátaljai Apostoli Adminisztratúrát egyházmegyei rangra emelve létrehozta a Munkácsi Egyházmegyét, és első püspökének az eddigi apostoli adminisztrátort, Majnek Antal magyar ferencest nevezte ki. A korábban a szatmári püspökséghez tartozó Kárpátalján a pápa 1993-ban alapította meg az apostoli adminisztratúrát, amelynek először a kijevi nuncius volt a vezetője, majd 1996-tól Majnek Antal, akit a pápa személyesen szentelt püspökké, a Szent Péter-bazilikában. A 2002. évi pápai évkönyv adatai szerint Kárpátalján 54 ezer római katolikus hívő él. A lelkipásztorkodás 49 plébánián folyik, az egyházmegyés papok száma hét, a szerzetes papoké húsz, a szerzetesnőké tizenkilenc. Egy állandó diakónusuk és tíz kispapjuk, kilenc egyházi oktatási intézményük van. Kárpátalján a 2001-es esztendőben 367 keresztelő volt. Majnek Antal - eddigi fabianai címzetes püspök, mostantól pedig munkácsi megyéspüspök - 1951. november 18-án született Budapesten, a Kapisztrán Jánosról nevezett magyarországi ferences rendtartomány tagjaként 1982-ben szentelték pappá, püspökké szentelése előtt már évekig dolgozott Kárpátalján a ferences misszió keretében.

Békét az Úr földjének
Szabadítsa meg Isten a zsidókat és a palesztinokat a gyűlölet és a bosszúvágy rabságából - mondotta II. János Pál pápa április 7-én, vasárnap dolgozószobája ablakából a Szent Péter téren összegyűlt hívek előtt. Könyörgéséhez hozzáfűzte: ahol a fegyverek könyörtelen logikája uralkodik, csak Isten vezetheti vissza a szíveket a béke gondolatához.

Nemeskürty István pápai kitüntetése
A millenniumi kormánybiztost, az ismert keresztény írót, tudóst II. János Pál pápa a Nagy Szent Gergely-rend tiszti keresztjével tüntette ki, amelyet április 8-án, a budai prímási palotában Paskai László bíboros, esztergom- budapesti érsek adott át. Beszédében méltatta az ünnepelt fáradhatatlan millenniumi munkáját, amelynek kitűzött célja volt, hogy nemzetünk történelmi tudattal nézzen a jövőbe. Nemzeti értékeink felidézése és megőrzése a legkülönbözőbb módon, formákban, alkotásokban az egész országban megtörtént. A kormánybiztosi szervezésnek egyik legértékesebb része volt az önkéntesség biztosítása: hogy a különböző közösségekben megmaradhasson az egyéni kezdeményezés, és ennek keretében nyerjék el a millenniumi zászlót - hangsúlyozta a bíboros érsek. A millenniumi megemlékezések során "a keresztény magyarság értékei kifejezésre jutottak, megerősödtek - hangsúlyozta Paskai László. - Az ezen értékek felé forduló figyelem nem csupán a millennium sajátságos tartalmához tartozott, de a jelenben is szükséges a mai nemzedék lelkivilágának alakításához, erősítéséhez, még ha egyesek a magyarságtudat megerősítésével és a keresztény értékek kiemelésével nem értettek egyet."

Április 14-én, húsvét harmadik vasárnapján
a magyarországi katolikus rádiósokért és evangelizáló szolgálatuk sikeréért fohászkodnak Európa sok országában. Ezt a CERC, vagyis az Európai Keresztény Rádiók Konferenciája tavaly októberben, éppen budapesti ülésén határozta el.