Világhatalom születik

Észak-Amerika legmagasabb hegycsúcsa Alaszkában található és 6194 méter. Az ottani indiánok Denalinak, Magasnak nevezik, orosz felfedezőktől pedig évszázadokkal ezelőtt a Bolsoja Gora, Nagy Hegy nevet kapta. A mai térképeken mégis úgy szerepel: Mount McKinley. A személyekről elnevezett hegycsúcsoknak gyakran meghódítóik adják saját nevüket, ezt azonban az Egyesült Államok 25. elnökéről nevezte el 1896-ban egy amerikai földmérő. Ő volt az USA 3. elnöke, aki merénylet áldozata lett 1901. szeptember 6-án.

William McKinley 1843-ban született Ohio államban. A polgárháborúban a déli hadseregben szolgált Hayes ezredes alatt, aki később az ország egyik elnöke lett. Előbb szülőföldjén nyitott ügyvédi irodát, majd 1877-ben képviselővé választották. Ekkoriban főleg az amerikai ipart külföldi vetélytársaitól védelmező magas vámok követelőjeként vált híressé. 1890-ben emiatt nem került be a törvényhozó gyűlésbe, de elnyerte egy gazdag konzervatív ohiói gyáros, Mark Hanna támogatását. Ez a milliárdos már az üzleti világ növekvő politikai befolyását testesítette meg. Hanna óriási pénzbeli támogatással agresszív választási hadjáratot rendezett neki, így 1897-ben a republikánus McKinley foglalhatta el az elnöki széket.

Elnökként is első teendője a vámtételek növelése volt, de sokkal sürgetőbb lett a spanyolokkal szembeni fellépés, akik rendkívül kegyetlenül számoltak le a kubai felkelőkkel. McKinley szerette volna elkerülni a beavatkozást, de egy amerikai hadihajó havannai felrobbantása miatt a közvélemény egyre hevesebben követelte a fegyveres akciót. A máig homályos merénylet után 1898-ban néhány hónap alatt az USA legyőzte Spanyolországot, és hamarosan létrehozta csendes-óceáni és karib-tengeri birodalmát. Ez volt az a pillanat, amikor megszületett egy újabb világhatalom és az amerikai imperializmus. A szabadság régi hazája a polgárháború után a vadnyugati területeket olvasztotta be, aztán új piacokat és nyersanyaglelőhelyeket keresett látványosan fejlődő ipara számára. Ezt a törekvést támogatták a szociáldarwinisták, akik azt hirdették, hogy a világ egy dzsungel, amelyben nemzetközi verseny folyik, és csak erős nemzetek maradhatnak fenn. Voltak olyan idealisták és vallásos politikusok, akik ehhez hozzátették, hogy az amerikaiaknak kötelességük felvállalni a fehér ember küldetését, és elvinni felsőbbrendű kultúrájukat és a kereszténység áldásait a világ elmaradott népeihez.

Az Amerikai Birodalom megalapozóját 1901-ben újból elnökké választották, aki folytatta nagyra törő politikáját, és az országot járva a nagyvállalatok korlátozásáról és ezúttal már szabadkereskedelemről szónokolt. Buffalóban egy görög származású anarchista azonban pisztolylövésével halálosan megsebesítette. A merénylőt hamarosan kivégezték, de indokát feljegyezték: nem tetszett neki, hogy a világ legszabadabb országa más népek elnyomója lett.

G. Bartók Béla

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: webmaster@storage.hu