Oszama bin Laden szellemi portréja

P. Justo Lacunza, az Arab Tudományok és Iszlamisztika Pápai Intézetének rektora cikket írt az olasz Il Messagero című napilapban, Oszama bin Ladenről és politikai történetéről. Ebben kifejti: Oszama bin Laden 1979-ben csatlakozott a harcos iszlám hívőkhöz Afganisztánban, a szovjet megszállók elleni harcban. Az iszlám volt az, amely a közös harcban összekötötte az eltérő afganisztáni törzseket. Amerika ekkor támogatta a mudzsahedineket, ugyanis nem sokkal korábban buktatta meg Iránban Khomeini ajatollah a perzsa sahot, Pakisztánban ekkor került hatalomra egy tradicionalista iszlám kormányzat - ebben a keretben a szovjet előretörés tovább rontotta volna Amerika pozícióját a térségben. Az Egyesült Államok logisztikai támogatást adott a szovjetek ellen harcolóknak, és ebben a kooperációban bin Laden volt a kulcsember. A későbbi terroristavezér akkoriban milliárdokat kapott arab olajmágnásoktól, így megalapíthatta az al-Kaida (A bázis) nevű szervezetét. Nem sokkal később, 1981-ben a Muzulmán Testvérek nevű szervezet megölte Anvar Szadat egyiptomi elnököt, 1990-ben pedig Irak megszállta Kuvaitot. Ekkor végérvényes szakadás állt be az iszlám államok, illetve bin Laden és az Egyesült Államok között. Az 1990-91-es harci cselekmények az Öböl-háborúban alapvetően megváltoztatták bin Laden útját, aki ettől kezdve az al-Kaidát Amerika ellen fordította. Bár Iránban Rafszandzsani hatalomra kerülésével bekövetkezett a váltás, az iszlám alapállása mégis ugyanaz maradt. Közben a szovjet hadsereg kivonult Afganisztánból.

Mindez a kérdések középpontjába állította Közép-Ázsia jövőjét. Szinte magától értetődő, hogy az Irán és Pakisztán között fekvő Afganisztánban is csak egy iszlám irányultságú hatalom válhatott stabillá. Ezért a tálibok kezdetben élvezték Amerika támogatását is. Ebbe a folyamatba kapcsolódott aztán be Oszama bin Laden. 1996. augusztus 23-án kiadott egy dokumentumot, amelyet mozgalma alapokmányának is nevezhetünk. Ebben hadat üzent Amerikának, Izraelnek és az úgynevezett "kereszteseknek." Ugyanakkor a szaúdi kormányzatot árulónak, Izrael és Amerika szövetségesének, vagyis ellenségének tekintette. Ideológiai alapul Ibn Taimijjah, a XIV. század elején működő iszlám teológus szolgált, aki dzsihádra (szent háborúra) szólította fel a muzulmánokat. Egyébként Ibn Taimijjah komoly ellenállásba ütközött, különösen az ortodox muzulmánok részéről.

1997-ben gyökeres fordulatot vett bin Laden élete. Omar mullah, a tálibok szellemi, vallási vezetője Kandahár főterén mint igaz harcost mutatta be az egybegyűlt tömegnek, és felkérte a közös ima vezetésére. Ettől kezdve bin Laden személye vallási köntöst kapott, cselekedetei az iszlám nevében történnek. Harcosból iszlám szellemi vezető lett. Ezért 1998. február 23-án kiadott egy újabb dokumentumot, amelynek címe: Dzsihád a zsidók és a keresztesek ellen. Ezt az iratot az egyiptomi Muzulmán Testvérek gondolatrendszere befolyásolta.

Bin Laden az Abdullah Azziz Királyi Egyetemen tanulta meg az iszlám lángoló szeretetét, az igaz hit egységének és tisztaságának védelmét bármi áron, akár fegyveres akciók által is - zárja cikkét P. Justo Lacunza. (VR/MK)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: webmaster@storage.hu