(ezerötszáz gyors)

A ritmus életöröme

"Lapjával húz, élével kormányoz" - így tanultam a kenuzás alapelemeit annak idején öreg barátomtól. Akkor harmincéves voltam - későn érő típus lehetek. Azóta nem telhet el nyár vízitúra nélkül, ahogy lehetett, vittük a gyerekeket is, kuporogtak a nagy, négyszemélyes csónak alján, csacsogtak, rajzolgattak és élvezték a fürdést, a sátrazást, az esti tábortüzet, a csillaghullást az augusztusi égen. Az utóbbi években már egy kajakot is kellett bérelnünk: ha a család nem is, a gyerekek nőnek.

Idén már tizennégy éves fiam ült a kenu orrában. És keményen húzta a lapátot. Kellett is, különben a hátul ülő kormányosnak minden harmadik húzás helyett az előzőek félrevivő hatását kell korrigálnia. Együtt lapátoltunk: amikor jól elkaptuk és tartottuk a ritmust, amikor figyeltünk egymásra és nem sajnáltuk magunkat, akkor repült a vízen a jókora hajó. És bennem egy idő után eláradt valami különös jó érzés.

Endorfin - így nevezik azt a morfiumszerű anyagot, amelyet nem törvényellenesen és nem rengeteg pénzért kell bűnözőktől megvásárolni, hanem amelyet erős testi munkával, az egészséget nem károsítva az emberi szervezet termel ki: önmagából önmagának. Ez áradt el bennem? Vagy csak a tevékenység öröme?

Hogy a fiam is érezte-e ezt ott a kenu orrában, arról még nem volt alkalmunk beszélgetni. Remélem, igen. Kezdődik az új tanév. Egy új szakasz - de hát minden nap egy új szakasz kezdete: a még hátralévő életünk első napja. Örülnék, ha érezné a fiam és minden fiatal, hogy az erőfeszítésen inneni világ örömkínálatát messze felülmúlja az, amit áldozattal és erőfeszítéssel érünk el. Tiszta eszközökkel, az önféltés és önboldogítás pénzben esetleg igen drága, mégis olcsó praktikái nélkül. Tedd a dolgod: tanulj és dolgozz, vagy húzd a lapátot. Az élet öröme nem marad el.

Kipke Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu