|
|
Lapszél A Vatikánról - belülről? "A Vatikán a protestáns egyházszakadás óta nem volt olyan privilegizált helyzetben, mint ma, és évszázadok óta nem övezte olyan tisztelet, mint manapság" - foglal össze néhány "mérvadó álláspontot" Seres Attila, a Népszabadság római tudósítója, a lap augusztus 23-ai számában, II. János Pál pápáról szóló tanulmányában. Talán nem alaptalanul feltételezzük, hogy a szerzőt is ez a tisztelet vezérelte - bár cikkében bíráló hangokat is megszólaltat -, amikor az utóbbi időben többször is tollat ragadott, hogy a Szentatyáról, a Vatikán ügyeiről tudósítsa olvasóit. Tisztelete, jóindulata mindenképpen örvendetes, s kiváltképp üdvözlendő egy olyan lap hasábjain, amely nem sokkal korábban az egyház megszűnését jövendölő, és e célért erőteljesen cselekvő párt szócsöve volt, s ma sem elsősorban a keresztény eszmények iránti vonzódásáról ismert. Hogy azonban örömünk még teljesebb legyen, s a gyanútlan, jámbor olvasót se térítsük ki hitéből - vagy ne vezessük tévhitre -, érdemes volna figyelni néhány apróságra. (Bár ha hit vagy tévhit a tét, talán nem is olyan aprók ezek a dolgok.) Egy korábbi cikkében, amelyben a Szentatyának a Sínai-félszigeti Szent Katalin-kolostorban tett látogatásáról szólt, a pápa "Canossa-járásának" nevezte az utat, ami - valljuk be - enyhén szólva tévedés. (Nem a pápa, hanem a császár vezekelt Canossában, e tény még egy frappánsnak tetsző hasonlat kedvéért sem fordítható meg.) Seres Attila legutóbb a Szent Péter-bazilika "misztikumban egyesült közönségéről" szól, feledve, hogy "közönsége" inkább egy színháznak lehet, azt mondja, hogy "a legtöbb hívő szemében a pápa csalhatatlan", ez valószínűleg a mindenkori pápának hit és erkölcs dolgában tett "ex cathedra" állásfoglalásáról szóló dogmára utal. "A katolikusok lelki életének fő forrása a pápa" kitétel is furcsa, hiszen hitünk fő forrása az isteni kinyilatkoztatás, a Szentírás és az egyház tanítása, lelki életünket pedig e hit alapján számos forrás táplálhatja. Sorolhatnánk még az apróbb tévedéseket, de maradjunk meg a szerző remélhetőleg joggal feltételezett jóindulatánál. Erre hivatkozva talán nem utasítja vissza álláspontunkat, amikor olyasvalamire buzdítjuk, amit ő maga ír, illetve idéz a Szentatyával kapcsolatban. Thomas Reese: A Vatikán belülről című könyvére hivatkozva írja II. János Pálról: "Döntéseit térden állva hozza." Térden állva, azaz emberileg megalapozva, de Istenre hagyatkozva dönteni - a hit magasiskolája. Ha térdre borulást nem is, egy fohászt, egy rövid imát mindenképpen ajánlunk munkájának megkezdése előtt annak, akinek jóindulatába az egyház, Krisztus ügye is belefér. Seres Attilának az új feladataihoz, szeptembertől római tudósítóként őt követő kollégájának pedig ahhoz, hogy a történéseken, eseményeken, politikán túl az egyház szívéből is képes legyen közvetíteni valamit, ha vatikáni tudósítást ír. Szikora József
|
||||||
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||