Olvasólámpa

Trianonról - tárgyilagosan

Romsics Ignác rendkívül körültekintő, minden kijelentését a történelmi tények alapos ismeretében, részrehajlás nélkül megfogalmazó könyvének Epilógusában ezt olvassuk: "A magyarság teljes joggal tartja igazságtalannak a trianoni, illetve az 1947-ben helyébe lépő párizsi békeszerződést. Elvitathatatlan joga az is, hogy az európai normáknak megfelelő önigazgatási jogokat követeljen a maga, illetve kisebbségei számára. Ennél többet remélni azonban minden jel szerint illúzió, követelni pedig meggondolatlanság."

Romsics körültekintően felvázolja az Osztrák-Magyar Monarchiának etnikai és vallási összetételét, közigazgatási sokféleségét, s e népcsoportok szellemi vezetőinek a nemzeti önállóságra, kiválásra és társulásokra vonatkozó elképzeléseit. Míg a magyarországi szerb, román és szlovák nemzetiségi vezetők már az 1895-ös kongresszusokon "teljes nyíltsággal hangsúlyozták, hogy Magyarországnak nem lehet nemzeti állam jellege, mert mint államnak, jellegét azon népek összessége adja meg, amelyek az államot alkotják", addig a magyar vezetők (Trefort, Apponyi, Bánffy) pártkülönbség nélkül elvetették az esetleges földrealizálás gondolatát.

Romsics Ignác a nyugati antanthatalmak és az önállóságra és területi gyarapodásra törekvő környező nemzetek terveit, elgondolásait szinte hónapról hónapra követi: megismerjük Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok politikusainak egyre radikálisabb véleményét. Az antant nemzeti szakértői már a jövendő Kismagyarország új határainak meghúzásán munkálkodtak, ám a magyar vezetők még mindig a régi status quo alapján álltak, csak "Szent István koronájának a fennhatósága alatt tudtak elképzelni egy esetleges föderatív államot. Holott a történelmi Magyarország felbomlása már 1918 őszén elkezdődött: a szerb és a francia hadosztályok már november 4-én átlépték határfolyóinkat, a Szávát, november 13-án Baját, 14-én Pécset. A románok december 2-án bevonultak Marosvásárhelyre, 4-én Besztercére, 7-én Brassóba. A szlovákok már 1918. október 30-án bejelentették elszakadási szándékukat, behívták a cseh fegyveres erőket. 1919. január 20-án Észak-Magyarország is idegen megszállás alá került. A Károlyi-kormány pedig rendre tiltakozott, győzködte a győztes nagyhatalmakat, hogy igazságtalan lenne ezt az ősi, ezeréves Magyarországot darabokra szaggatni."

Hiábavaló volt minden törekvés, még a kormány elismertetését sem sikerült elérniük. Sem az angol, sem a francia kormány nem vette komolyan Károlyit, aki fegyveres visszavágásra már csak azért sem gondolt, mert nem volt átütő erejű hadserege.

Március 20-án Párizsból újabb diktátum érkezett a magyar felségterület összébb vonására (Vyx-jegyzék), Károlyi visszautasította, és szociáldemokrata kormányt nevezett ki. Az utóbbiak nem vállalták az egyedül kormányzást, 21-én megegyeztek a gyűjtőfogházban őrzött kommunista vezetőkkel a hatalom közös átvételéről. "Március 21-én így új, jellegében szocialista forradalom kezdődött Magyarországon... és paradox módon ez a rövid életű internacionalista hatalom valósította meg azt, amire Károlyi csak készült: a fegyveres honvédelmet" - írja Romsics. A Vyx-jegyzék március 21-i magyarországi következménye riadalmat keltett Párizsban. Clemenceau és a franciák mellett a legtöbb brit delegátus is a szövetséges haderő bevetését fontolgatta.

A békekonferencia és a magyarországi Tanácsköztársaság című fejezetben Romsics kellő részletességgel és tárgyilagossággal tárja elénk a támadó és védekező haderők minden mozgását, a határvonalakra vonatkozó alkudozásokat, a magyar Vörös Hadsereg sikeres északi hadjáratára reagáló katonai beavatkozási kísérleteket, a reánk kényszerített visszavonulást Felvidékről, majd a tiszai front áttörését, a Tanácsköztársaság összeomlását.

A győztes nagyhatalmak könyörtelenek voltak.

A magyar határok ügye "a francia delegáció elképzeléseinek megfelelően és a cseh, román és szerb szövetségeseink megelégedésére lett tárgyalva és eldöntve."

Az ajánló irodalom 72 remek könyvet, a térképek jegyzéke pedig 24 kitűnő produkciót jelöl. (Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés. Osiris, Budapest, 2001. 246 old. - 1500,- Ft.)

Frideczky Frigyes

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu