|
|
Keszthely — két plébánia, három templom A Balaton történelmi fővárosa Keszthely, a magyar tenger nyugati kapuja. Egyházi és művelődési viszonyai következtében mindig is vezető szerepet játszott tágabb vonzáskörzetében. Ősi plébániáját és gimnáziumát a ferencrendiek vezették. A város sikeresen védte szabadságát a török időkben. Székesegyháznyi gótikus temploma büszkén hirdeti a keszthelyiek élni akarását és szabadságvágyát. A múlt század elején a ferencesek helyét átvevő premontrei atyák is egy szívvel álltak 1848-ban a szabadságharc mellé. Svastics Károly apátplébános miután szentmisét celebrált a nemzetőröknek, szívre ható beszéd kíséretében levetette apáti aranyláncát, keresztjét és gyűrűjét, és a szabadságharc ügyére adományozta.
Keszthely közelmúltjában történt, hogy mikor 1989 egyik vasárnapján a nagymiséről kijöttek a hívek, látták, amint Csengey Dénes keszthelyi lakos, a rendszerváltoztatás és az akkori MDF egyik, vezéregyénisége nagyban bontja a szovjet hősi emlékművet a templom bejáratával szemközt. A hívek és a plébános először kissé meglepődve, figyelték az eseményt, majd bekapcsolódtak a munkálatokba. A város lakosságának túlnyomó része katolikus. A híveken kétharmad-egyharmad részben osztozik a belvárosi Magyarok Nagyasszony plébánia és a város északi részében lévő Kis Szent Teréz plébánia, amelyet 1944 óta — négy évtized kényszerszünettel — a templom melletti rendházban élő karmelita atyák vezetnek. Most tíz éve, hogy felszentelték a város nyugati részében a Szent Család templomot, amelyet jelentős részben a belvárosi plébános, Léber Mihály és fivérei — kőműves, festő- és asztalosmesterek — vezetésével építettek a hívek. A város iskoláiban másfélezer gyermek tanul hittant, nyolcvan csoportban, kiváló hitoktatók segítségével. Léber Mihály éppen ott jártamkor tartott szülői értekezletet 130 résztvevőnek. Ezek nagyon komoly létszámok, a plébános azonban így sem elégedett. „Lehetnének többen is — mondja. — Sajnos még most és élnek a régi beidegződések a szülőkben, pedagógusokban egyaránt, és a hittan az iskolákban nem kapja meg minden esetben azt a helyet a tanrendben és a szívekben, amely megilletné”. Jól működik Keszthelyen a cserkészet, a bencés diákszövetség, a karitász és a rózsafüzér társulat. Ami hiányzik, az a katolikus iskola. A premontreiek létszámhiány miatt egyelőre nem tudták újraindítani gimnáziumukat, de visszakapott rendházuk így is az oktatás nemes célját szolgálja: katolikus gazdasszony-, szociális munkás- és ápolónőképző szakiskola működik benne. Katolikus általános iskolára és gimnáziumra azonban nagy szükség lenne. A karmeliták temploma fontos lelki központja a Balaton-felvidéknek. Búcsújáróhely, amely az egyházmegye egyik szentévi zarándok célpontja is. Nagyon sok nem keszthelyi hívővel is kapcsolatot tartanak. Az újjáalakulás utáni első idők nehezek voltak. A hívek nem tudták mi is az, hogy szerzetes. A szerzeteseknek meg kellett küzdeniük azért, hogy a kegyhelynek újra kisugárzása legyen. A rendháznak jelenleg három pap és három novícius lakója van. Zdiárszky László plébános, akit növendék karmelitaként e rendházban ért a rend feloszlatása, évtizedeken át győri egyházmegyés pap volt. Nem volt e nehéz annyi év után visszatérni a szerzetbe. Válasza: „Hosszú életem rövid tanulsága, hogy nem mi határozzuk meg, hogyan szolgáljuk az Urat. Úgy kell szolgálnunk, ahogy Ő akarja. Ha karmelita hivatást adott, úgy kell szolgálni.”
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||