Uj Ember

2000. június 18.
LVI. évf. 25. (2708.)

Szentháromság vasárnap

.

Főoldal
Lelkiség
Katolikus szemmel
Szembenézés
Az emlékezet megtisztítása
Lelki ismeret - A Lélek nyelvei
A könyv
Élő egyház
A püspöki kar nyári ülése
A rendőr is lehet keresztény
A boldogabb családokért
Szentévi családevangelizáció Bácsfán
Lengyel-magyar millenniumi postai levelezőlap
A pünkösdnek jeles napján…
Élő egyház
Budapesti Katolikus Nagygyűlés
A Szentszék pavilonja a hannoveri EXPO 2000 kiállításon
Katolikus Nagygyűlés Hamburgban – az ökumené jegyében
Etika a tömegtájékoztatásban
Fórum
Életforma, nem cégér...
Lövey György
Sali elment
„Indulj az úton!“
Indulj az úton
Fórum
A szentévi eucharisztikus kongresszus
Isten kegyelmére és ránk is számítanak Papszentelések előtt
„A szeretet nem múlik el soha”
Emlékképek Nemoda Zoltán kazincbarcikai káplánról
Papszentelések országszerte
Kúltúra
Ifjúság
Eljutott-e Pál apostol Hispániába?
A kellemes nyaralás titka
Egy elfelejtett hős
Mozaik
Emlékezés Guthy Andorra
Az Olvasó írja
A kunszentmártoni Szent Márton vegyes kar
A magyar irodalom ünnepén
A Felső-Krisztina hat évtizede
Dél-balatoni miserend július és augusztus hónapban
Lázadó ifjúság
Rejtvény
.

 

Egy elfelejtett hős

Nagyon vészterhes időben ült össze az 1599-es országgyűlés, mert már évek óta dúlt magyar földön a nagy törökellenes háború, a német zsoldosok, török martalócok egyformán pusztították az ország népét, és a bécsi udvar és a magyar főnemesség kapcsolata sem volt barátságos. Mégis az országgyűlés 48. törvénycikke törvénybe iktatta és megdicsérte Pálffy Miklós főúr katonai sikereit. Rudolf király megajándékozta egy ezer aranyat érő serleggel, a híres „Pálffy-billikommal”, Pozsony vármegye örökös főispánságával, Pozsony várának örökös főkapitányságával és a grófi címmel. De mivel érdemelte ki a németek elismerését egy magyar nemes?

Pálffy Miklós 1552-ben született és a korabeli főnemesi fiúkhoz hasonlóan Habsburg Miksa és Rudolf királyok udvarában nevelkedett. Beutazta Európa nagy részét és művelt, gazdag királypárti ifjúként hamarosan országos tisztségeket kapott. Előbb Pozsony várának és megyéjének az ispánja, majd országbíró, főkamarásmester, titkos tanácsos lett. Néhány évvel később Komárom, aztán Érsekújvár és Északnyugat-Magyarország főkapitánya lett. A vagyonnal és tudással akkoriban súlyos kötelességek jártak, egy tekintélyes földbirtokosnak hűségesen és odaadóan szolgálnia kellett királyát, még ha nem is mindig önzetlenül. Amikor pedig több megyényi birtokát védelmezte az idegen katonák fosztogatásától, tulajdonképpen hazája védelméből vette ki a részét. Amikor kirobbant a nagy háború a törökök ellen és fél Európa segítséget ígért a Habsburgoknak. Pálffy Esztergom és a felvidéki bányavárosokat védő várak parancsnoka lett. Azt még az elmúlt évtizedekben is elismerték, hogy ő volt a tizenötéves háború legtehetségesebb és legeredményesebb magyar hadvezére és kitűnt a német generálisok közül, de a korszak kurucos történetszemléletébe nem illett bele Pálffy Habsburg-hűsége. 1593-1599 között sikeresen foglalta vissza a törököktől a kisebb-nagyobb Nógrád, Heves, Borsod, Fejér, Veszprém megyei várakat, többször megakadályozta ostromlott török várak felmentését, de leghíresebb hőstette 1598-ban Győr visszavétele volt, amit egy német hadvezérrel együtt hajtott végre. Vakmerő magyar vitézei titokban felrobbantották a kaput és rajtaütésszerűen megszállták a várat. Őt bízta meg a király a Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemmel kialakított szövetség megkötésével, csak éppen a hőn áhított magyarországi főparancsnoki rangot nem kapta meg.

Pálffy Miklós volt a család hatalmas vagyonának megalapozója, a dúsgazdag német kereskedőlány, Fugger Mária férje, a legnagyobb magyar hadiszállító. Négyszáz éve, 1600. április 23-án halt meg az elfelejtett hős, márvány síremléke a pozsonyi székesegyházban ma is megtekinthető.

G. Bartók Béla

 

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu