|
Etika a tömegtájékoztatásban A Vatikánban a fenti címmel mutatták be a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa által kibocsátott dokumentumot, néhány nappal az újságírók jubileuma előtt. A tanács 1997-ben tette közzé az Etika a reklámban című kiadványt, amely szakmai körökben világszerte pozitív visszhangra talált, és arra késztette a vatikáni dikasztériumot, hogy az etikáról való elmélkedést a tömegtájékoztatás egész területére kiterjessze. John Foley érsek, a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsának elnöke beszédében hangsúlyozta: a dokumentum nem törekszik teljességre. Célja, hogy figyelmeztessen a ma rendelkezésre álló tömegtájékoztatási eszközök erkölcsös és felelős használatára. A szöveg röviden felvázolja a tömegtájékoztatás előnyeit és a velük való visszaélés lehetőségeit gazdasági, politikai, kulturális, oktatási és vallási szempontból. A gazdasági visszaélések között megemlíti a média használatát a kapzsiság szolgálatában. A tömegtájékoztatás eszközei a politikai életben igazságtalan és elnyomó rendszereket támogathatnak. A kulturális visszaélések közé tartozik a közönséges, vulgáris szóhasználat. Vallási téren előfordul, hogy felületesen kezelik a hittel kapcsolatos témákat, vagy a hagyományos hit rovására új vallási divatokat terjesztenek. A tömegtájékoztatás mindhárom területén – az üzenet közvetítésekor, a tájékoztatási folyamatban, a strukturális és módszertani kérdések esetében – az alapvető etikai elv mindig a következő: a személy és az emberi közösség a tömegtájékoztatás célja és használatának mértéke. A tömegtájékoztatást olyan szakembereknek kell végezniük, akik az emberek teljes fejlődését tartják szem előtt. A tartalomra, a média által képviselt irányvonalra vonatkozó döntések nem lehetnek pusztán a piac és a gazdasági tényezők, vagyis a haszon függvényei, mivel nem alapulhatnak rajtuk sem a közérdek, sem a kisebbségek jogos érdekei. Bár a televíziós frekvenciákat magántársaságok is felhasználhatják, és ezeknek joguk van a nyereségre, a műsorra vonatkozó döntések hozatalánál nem lehet pusztán a kereskedelmileg aktívabb társadalmi csoportok igényeit figyelembe venni. A dokumentum hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a média által közvetített üzenet feleljen meg az igazságnak, továbbá emlékeztet a katolikus egyház felelősségére. Foley érsek felszólalását a dokumentum zárószavaival fejezte be: „A tömegtájékoztatás fontos pontja volt és marad a következő: a személy szolgálata egy olyan emberi közösség építése révén, amely a szolidaritásra, igazságosságra és szeretetre épül, továbbá az ember életére és az Istenben való beteljesedésére vonatkozó igazság terjesztése.” Pierfranco Pastore püspök, a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsának titkára a dokumentum keletkezésével kapcsolatban elmondta: „az előkészítő munkák során nem hagyták figyelmen kívül azt a környezetet, amelynek az üzenet szól. Az igazság kérdése arra szólít fel, hogy mindenki közösen részt vegyen keresésében. Pastore püspök kifejezte meggyőződését: a tömegtájékoztatási eszközök befolyásuk révén magukban rejtik a manipulálás lehetőségét. Amennyiben gátlástalanul és alapjában véve erkölcstelenül használják fel őket, elvezethetnek az egyéni szabadság és a demokrácia elpusztításához. Amikor ezek az értékek veszélyben forognak, nem lehet eltekinteni egy elmélyült etikai reflexiótól: hangsúlyozni kell, hogy az etika az információ szíve és minden etika nélküli információ erkölcstelen. Pastore püspök idézte VI. Pál pápa szavait: „A gazdag emberi tapasztalattal rendelkező egyház sokat nyújthat a mai világ számára, és éppen ezért nem nélkülözheti az ehhez szükséges bátorságot”. A sajtókonferencián jelen volt Angelo Scelzo, a tanács új titkárhelyettese is. Megállapította: az információban jelentős irányváltás tapasztalható. Míg régebben a negatív hír keltett szenzációt, addig ma inkább a pozitív tartalmú közlésekre van igény. Foley érsek ezt alátámasztva közölte a pozitív hírt: az újságírók jubileumára nyolcszáz szakembert vártak, ezzel szemben a mai napig több mint hétezren jelentkeztek. VR/MK
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|