|
Az emlékezet megtisztítása Az idei Szentévet meghirdető bulla egyik legfontosabb gondolata volt: tisztítsuk meg emlékezetünket, mert ez elősegítheti, „hogy fokozottan éljünk a Jubileum nagy kegyelmével”. A Nemzetközi Teológiai Bizottság ezért is érezte feladatának, hogy teológiai és történelmi távlatba helyezve elemezze az emlékezet megtisztításának előzményeit. A teológiai megalapozást, amelynek megszületését Josef Ratzinger bíboros kezdeményezte a Szent István Társulat kiadásában magyarul is olvashatjuk, s nagyszerű kiegészítői a II. János Pál által a Szentföldön elmondott beszédek és nagyböjt első vasárnapján elmondott homíliája. Bocsássunk meg és kérjünk bocsánatot! címmel gyűjtötte egybe ezeket a Társulat Diós István tolmácsolásában. Ezek a pápai beszédek különös erővel szólítják meg azokat, akiknek szánta őket a pápa. Rendszerint egyetlen pont köré rendeződik mondandójuk, és ez a szeretet. A Boldogságok Hegyén például azt fejtegette a fiataloknak, hogy a Tízparancsolat első hallásra csupa negatívumot fogalmaz meg: mit ne tegyünk. De a fókuszban az áll, hogy szeressük Istent és embertársainkat. A mai világban különösen fontos, hogy ne felejtkezzünk el a szeretet kötelméről. „Amikor Isten szól – mondta egyebek között II. János Pál —, olyan dolgokról beszél, melyek a legfontosabbak minden személy számára, a XXI. században élőknek éppúgy, mint azoknak, akik az első századokban éltek. A Tízparancsolat és a Nyolc boldogság igazságról és jóságról, kegyelemről és szabadságról, és arról beszél, ami a Krisztus országába való belépéshez szükséges.” Nyilván nem léphetünk be oda, ha a szívünkben gyűlölet habzik, vagy annak emlékét, súlyos terhét hordjuk magunkban. Ezért is van szükség teljes kiengesztelődésre. Csak így töltheti el szívünket az az öröm, amelynek hírét az angyal vitte, amikor az Üdvözítő születéséről tudósított. E jó hír – megint a pápát idézném – „nem régmúlt dolog. Mai öröm, Isten üdvössége örök napjának az öröme, s ez az örök nap átfogja a teljes időt, a múltat, a jelent és a jövőt.” Az örök nap csak akkor világít teljes fényével, ha mi, az egyház tagjai nem védekezésbe szorulva, magyarázkodások és önigazolások hálójába bonyolódva élünk. Erről az ammani stadionban mondott szentmiséjének homíliájában így beszélt a Szentatya: „ne féljetek elfoglalni saját helyeteket és vállalni saját felelősségteket az egyházban! Legyetek az Evangélium bátor tanúi családotokban és a társadalomban!” Rónay László
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|