Uj Ember

2000. június 18.
LVI. évf. 25. (2708.)

Szentháromság vasárnap

.

Főoldal
Lelkiség
Katolikus szemmel
Szembenézés
Az emlékezet megtisztítása
Lelki ismeret - A Lélek nyelvei
A könyv
Élő egyház
A püspöki kar nyári ülése
A rendőr is lehet keresztény
A boldogabb családokért
Szentévi családevangelizáció Bácsfán
Lengyel-magyar millenniumi postai levelezőlap
A pünkösdnek jeles napján…
Élő egyház
Budapesti Katolikus Nagygyűlés
A Szentszék pavilonja a hannoveri EXPO 2000 kiállításon
Katolikus Nagygyűlés Hamburgban – az ökumené jegyében
Etika a tömegtájékoztatásban
Fórum
Életforma, nem cégér...
Lövey György
Sali elment
„Indulj az úton!“
Indulj az úton
Fórum
A szentévi eucharisztikus kongresszus
Isten kegyelmére és ránk is számítanak Papszentelések előtt
„A szeretet nem múlik el soha”
Emlékképek Nemoda Zoltán kazincbarcikai káplánról
Papszentelések országszerte
Kúltúra
Ifjúság
Eljutott-e Pál apostol Hispániába?
A kellemes nyaralás titka
Egy elfelejtett hős
Mozaik
Emlékezés Guthy Andorra
Az Olvasó írja
A kunszentmártoni Szent Márton vegyes kar
A magyar irodalom ünnepén
A Felső-Krisztina hat évtizede
Dél-balatoni miserend július és augusztus hónapban
Lázadó ifjúság
Rejtvény
.

 

A pünkösdnek jeles napján…

Június 4-én, egy héttel pünkösd előtt nagyszabású folklórbemutatóra került sor a sárvári Nádasdy-vár szabadtéri színpadán. A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) – Sárvár város önkormányzatával karöltve – itt rendezte meg az Ünnepi Kalendárium millenniumi sorozat negyedik bemutatóját. A sorozat a jeles napokhoz fűződő vallásos és világi népszokásokat eleveníti fel népdalkörök, hagyományőrző csoportok és énekes szólisták közreműködésével. Ez alkalommal a pünkösd ünnepe került bemutatásra.

Ez a nagy keresztény ünnep az évszázadok során a magyar néphagyományba is beleépült. Az egyházi ünnep világi jellegét az azt tiltó rendelkezések is bizonyítják. Az 1591-es zsinati határozatok között olvashatjuk: „Pünkösd jeles napján régi szokás szerint királyt választani, táncot járni és játékokat játszani tilos”. Jókai Mór regényes formában írta le a pünkösdi király választását. Balassi Bálint több költeményében is megemlékezett az áldott, szép pünkösdnek gyönyörű idejéről, amikor a török ellen küzdő katonák is vigadoznak.

A zenei folklór mindmáig megőrizte az ünnep dallamait, melyeket Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László jegyzett le először, és 1938-ban rögzítették a Pátria-lemezsorozat egyik korongjára a budapesti rádióstúdióban.

Kodály egynemű karra írt pünkösdölőjében a népi dallamok egész füzére kap ünnepi köntöst, mesteri feldolgozást. Ezzel a művel kezdődött a sárvári bemutató a helyi Pedagógus és Ifjúsági Kórus előadásában, majd hagyományőrző csoportok folytatták a sort, az Etyeki Német Nemzetiségi Népdalakör, a Dunaszegi Rezeda Együttes, a szlovákiai Zobor-vidékről érkezett Alsóbodoki Asszonyok, a Gellénházai Népdalkör és Pavella Krisztina népdalénekes.

„A pünkösdnek jeles napján Szentlélek Isten küldeték” – csendült fel az ének, mely az 1675-ös Cantus Catholiciben is „régi ének” jelzéssel szerepel, majd a „Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja”, a „Pünkösdi rózsa”, a „Meghozta az Isten piros pünkösd napját” kezdetű dalok különféle szöveg- és dallamvariánsai segítettek felidézni a Szentlélek ünnepét.

Úgy éreztük, sikerült!

Alföldy Boruss István

 

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu