Eljutott-e Pál apostol Hispániába?

Pál apostol a Rómaiakhoz írt levelének végén arról a szándékáról ír, hogy igehirdető tevékenységét nyugatra, Spanyolországba szeretné kiterjeszteni. Megvalósult-e az apostol terve? Miért akar az apostol Nyugat felé menni? A Római levélben megadja rá a választ: „Mivel azonban most már nincs helyem ezeken a tájakon, s már sok év óta vágyódom hozzátok (Rómába menni), amikor majd útra kelek Hispániába, remélem, hogy átmenőben meglátlak titeket, s ti elkísértek majd oda, miután körötökben kissé felüdültem” (Róm 15,23-24).

Szent Pál, a népek apostola

„Ezeken a tájakon” az apostol az Égei-tenger vidékét és a Földközi-tenger keleti felét érti. Úgy érzi, hogy tevékenysége a harmadik missziós útjával befejeződött. Alapelve volt: „becsületbeli dolognak tartottam hirdetni az evangéliumot, de nem ott, ahol Krisztus neve már ismert volt (Róm 15,20). Ezért úgy érzi, hogy új missziós területet kell keresnie, és ez szerinte Nyugaton van.

Az apostol harmadik missziós útja fordulópontján keletkezett a Római levél. Előre tekintve leírja útjának következő állomásait: „Amikor tehát ezt elvégeztem és kezükbe tettem (Jeruzsálemben) ennek a gyűjtésnek a gyümölcsét, utamba ejtve titeket elmegyek Hispániába” (Róm 15,28). A levél igazában elsődlegesen ezt az utazást akarja előkészíteni. Pál a római közösséget személyesen nem ismerte. A római híveknek viszont Pál tanairól lehettek téves ismeretei. Ezért érzi szükségesnek az apostol, hogy levelének fő részében összefoglalást adjon tanításáról. Nem lett volna diplomatikus, ha már a levél elején látogatása tulajdonképpeni okát felfedte volna, vagyis, hogy Róma csak a hosszú spanyol út egy állomása lesz, és reméli, hogy az ottani közösség is segítségére lesz, amikor útra kel Hispániába „miután körötökben kissé felüdülök” (15,24).

Levele megírása után Pál elindult Jeruzsálembe, hogy átadja a gyűjtés eredményét a jeruzsálemi híveknek. Aggálya, hogy a közösség nem fogadja el az ajándékot, alaptalan volt (ApCsel 21,17). A jeruzsálemi közösség vezetője Jakab azt ajánlotta Pálnak, hogy vegyen magára egy nyilvános zsidó fogadalmat, s ezzel is bizonyítsa, hogy a vele kapcsolatos rágalmak alaptalanok, nem akar elszakadni a zsidóságtól. Pál elfogadta az ajánlatot. A fanatikus kis-ázsiai zsidók azonban felizgatták ellene hitsorsosaikat, azzal vádolva Pált, hogy meggyalázta a templomot, mert pogányt vitt be oda. A lincseléstől csak a római csapatok mentették meg. Sem Pál védőbeszéde a nép előtt, sem a főtanács ülése nem tudta a helyzet feszültségét megoldani, ezért Klaudiusz Liziász, a római ezredes Pált katonai védelem mellett Félixhez, a római helytartóhoz vitette Cezareába. Bár Pál ártatlansága nyilvánvaló lett, a helytartó mégsem engedte szabadon, hanem két évig fogságban tartotta. Utóda Porciusz Fesztusz hasonlóképpen cselekedett, s Pál kénytelen volt a császári bírósághoz fellebbezni. Ezért a helytartó Pált egy fogolyszállításkor Rómába vitette.

Pál római tartózkodásáról az Apostolok Cselekedeteinek könyve nagyon kevés információt közölt: saját bérelt lakásán házi fogságban élt, ahol akadályozás nélkül hirdethette az evangéliumot. Az újabb irodalom ezeket az éveket Kr. u. 60-62-re teszi.

De miért fejezi be az Apostolok Cselekedeteinek szerzője Pál sorsának ecsetelését olyan hirtelen? Erre a kérdésre az a helyes válasz, hogy a könyv szerzője Lukács azt akarja bemutatni, hogy Jézus evangéliuma eljutott Rómába és nem Pál személyéről akar írni. Számunkra viszont megmarad a kérdés: mi lett Pállal?

A hagyományos válasz az, hogy Pál pere Rómában felmentéssel végződött, s az apostol ezután eljutott Hispániába, majd visszatért keletre. A lelkipásztori levelek – 1-2 Tim és Tit – ezt tételezik fel. Csak egy második római fogság vezetett számára vértanúsághoz, ami még Néró uralkodása idejére esik, ha nem is sorolható a nérói üldözésekhez.

Ha a dolgok így történtek, akkor az őskeresztény irodalomban ehhez bizonyítékokat lehet találni. És valóban vannak is. Elsőnek a már említett pasztorális leveleket kell megemlíteni. Ezekhez jön négy további tanú: a Kelemen levél, a Péter akták, a Muratori kánon és Cezareai Euszebiosz egyháztörténete. Ezeket a szövegeket kell megvizsgálni.

(a következő számban folytatjuk)

Gyürki László

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu