Uj Ember

2000. június 18.
LVI. évf. 25. (2708.)

Szentháromság vasárnap

.

Főoldal
Lelkiség
Katolikus szemmel
Szembenézés
Az emlékezet megtisztítása
Lelki ismeret - A Lélek nyelvei
A könyv
Élő egyház
A püspöki kar nyári ülése
A rendőr is lehet keresztény
A boldogabb családokért
Szentévi családevangelizáció Bácsfán
Lengyel-magyar millenniumi postai levelezőlap
A pünkösdnek jeles napján…
Élő egyház
Budapesti Katolikus Nagygyűlés
A Szentszék pavilonja a hannoveri EXPO 2000 kiállításon
Katolikus Nagygyűlés Hamburgban – az ökumené jegyében
Etika a tömegtájékoztatásban
Fórum
Életforma, nem cégér...
Lövey György
Sali elment
„Indulj az úton!“
Indulj az úton
Fórum
A szentévi eucharisztikus kongresszus
Isten kegyelmére és ránk is számítanak Papszentelések előtt
„A szeretet nem múlik el soha”
Emlékképek Nemoda Zoltán kazincbarcikai káplánról
Papszentelések országszerte
Kúltúra
Ifjúság
Eljutott-e Pál apostol Hispániába?
A kellemes nyaralás titka
Egy elfelejtett hős
Mozaik
Emlékezés Guthy Andorra
Az Olvasó írja
A kunszentmártoni Szent Márton vegyes kar
A magyar irodalom ünnepén
A Felső-Krisztina hat évtizede
Dél-balatoni miserend július és augusztus hónapban
Lázadó ifjúság
Rejtvény
.

 

Katolikus sajtó az új évezredért

A világ nyelvén kell szólnunk a világhoz

Kíméletlen verseny folyik az emberek figyelméért a médiumok között világszerte. Az előttünk álló feladatok megvitatására nemzetközi konferenciát rendezett az Új Ember, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Kar tömegkommunikációs irodája június 8-11 között a Manrézában.


Akkor így, ma pedig a mai kor színvonalán

A „Katolikus sajtó az új évezredért” című tanácskozást megnyitó beszédében Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a gyökerekhez való visszatérést ajánlotta a katolikus sajtó munkatársainak, mert az új évezred emberét is az evangéliumi igazságok hiteles közvetítésével lehet leginkább megszólítani.

A püspöki kar sajtóirodájának vezetője, Lukács László ismertette a Társadalmi Kommunikáció Pápai Tanácsa által május végén kiadott dokumentumot (lásd 5. oldal), amely az újságírás és az etika kapcsolatát elemzi. Információs túlkínálatban élünk. Piaci körülmények között kell az egyháznak, az egyházi sajtónak és a világi sajtóban dolgozó katolikus újságíróknak eredményesen hallatni hangjukat. E feladatnak csak akkor tudunk megfelelni – mondotta –, ha tudatosodik bennünk kisebbségi helyzetünk. A nyolcvanas években az egyház közelebb állt a társadalomhoz, mint napjainkban. Ma sokan úgy tekintenek az egyházra, mint egyre az érdekcsoportok közül. A katolikus újságírás feladata – Lukács László szerint –, hogy közvetítsen a hivatalos egyház és a hívek, valamint a társadalom egésze között. Ehhez pedig meg kell tanulnunk a világ nyelvén szólni.

Paul Valadier francia jezsuita szerint a katolikus újságírók felelőssége nem mérhető más újságírókéval. Kettőzött éberséggel kell őrködniük, hogy el ne sodródjanak a helyes irányról, amelynek ismérvei az olvasó iránti tisztelet, az önbecsülés és az igazság szolgálata. Korunk új problémája, hogy a túl sok információ megöli a lényeget, az igazi információt. A globalizáció a sajtó területén azzal a veszéllyel jár – mondta az Études volt főszerkesztője –, hogy végül egyetlen vélemény uralja ismét a világot.

A katolikus újságírónak tisztelnie kell az olvasót, és jó értelemben kíváncsinak kell lennie, őszintén kell érdeklődnie azok iránt, akikhez szól. Az újságíró tanító is. Ugyanakkor óvakodnia kell az igazságosztó, bírói szereptől. S nem utolsó sorban a katolikus újságírónak meg kell találnia a kapcsolatot a keresztény közösségekkel, testvéri egységben kell keresnie az igazságot.

Erdő Péter püspök, a katolikus egyetem rektora korunk kereszténységét, azon belül a katolikus egyház helyzetét és lehetőségeit elemezte, majd a magyar egyház állapotáról is szólt. A Nyugat a kereszténység talaján vált meghatározó civilizációvá, de ma már a többi kultúrkörnél erősebben elidegenedett saját vallási értékeitől.

Európában és azon beül hazánkban különösen két társadalmi-politikai irányzat versengése közepette teljesíti az egyház küldetését. Az egyik ki akarja szorítani az egyházat a közéletből, a másik pedig a jozefinizmusra emlékeztető eszközökkel próbálja az egyházat saját céljainak szolgálatába állítani.

Az egyház történelme során mindig sikeresen tudott válaszolni az új kihívásokra. Identitásában meg kell most erősödnie. E cél érdekében az egyház Európa keleti felének felszabadulása után a térség minden országában átszervezte a lelkipásztori munka kereteit.

Figyelnünk kell az idők jeleit, s meg kell próbálni ezekre alázatosan és differenciáltan válaszolni – mondta a katolikus egyetem rektora.

Az egyház és a katolikus sajtó állapotáról, a közvéleményben elfoglalt helyéről és szociológiai ismérveiről, társadalmi elfogadottságáról Fischer György, a Magyar Gallup Intézet vezetője és Máté-Tóth András, szegedi egyetemi oktató tartott előadást. Közvélemény-kutatásokra támaszkodó elemzésük szerint Magyarországon az egyház iránti bizalom alacsony, és az elmúlt fél évtizedben csökkenő tendenciát mutat. A vallásos emberek közösségének szociológiai ismertetőjelei sommásan: általában idősek, falvakban laknak, az átlagnál iskolázatlanabbak és szegényebbek. Ez az oka, hogy a katolikus sajtót a tőkeerős vállalkozások nem tekintik jó hirdetéshordozónak, ami anyagi lehetőségeinket igencsak behatárolja.

A konferencia vendége volt Veres András püspök is. A püspöki kar sajtóbizottságának vezetője szerint a sajtó fontos szerepet tölt be az egyház küldetésében. A katolikus újságírók felelőssége, hogy munkájuk során mindig építsenek, és sohase romboljanak. Ha szeretet hatja át tevékenységüket, sokaknak utat tudnak mutatni a reménytelenségből való kiemelkedéshez, a keresztény remény megéléséhez. Az egyháznak és a katolikus sajtónak szeretetteljes párbeszédre kell törekednie a világgal akkor is, ha ez a szeretet viszonzatlan marad – hangsúlyozta Veres András püspök.

Szerdahelyi Csongor

 

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu